Kapaszkodjon: a második nagy elbocsátási lavina is megindult
A héten megindult a második nagy elbocsátási hullám a magyar iparban, a cégek egymás után jelentik be létszám leépítési döntéseiket. A napokban nyilvánosságra hozott gazdasági adatok azt vetítik előre, hogy az igazi nagy megrázkódtatások még mindig előttünk vannak, egyes ágazatok - így például a gépjármű, elektronikai és építőipar - teljesen a padlóra kerülhetnek. Ez utóbbiaknál közvetlenül vagy közvetve több tízezer állás szűnhet meg.
A recesszió előszeleként novemberben okozta az első sokkot a leépítések tömeges bejelentése. Néhány hét alatt húszezer munkavállaló elbocsátását jelentették be, nagyobbik részük ez év elején került az utcára. A januári viszonylagos csend után az elmúlt egy hétben a körülmények romlásával párhuzamban újabb elbocsátási hullám indult meg, aminek egyelőre nem látni a végét. A nyilvánosságra került adatok alapján továbbra is Borsod és Komárom megye látszik a leginkább sújtott térségnek, ahol az elhelyezkedési lehetőségek is rendkívül korlátozottak.
Látnunk kell azonban, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa. A hírekbe ugyanis csak a jelentős létszámot érintő leépítések kerülnek be, azaz főként a nagy cégek intézkedései. Jóval kevesebb szó esik a kis-és középvállalkozások hasonló kényszerlépéseiről, mivel azoknál többnyire csak néhány ember kerül az utcára egyszerre, összességében viszont legalább annyi, ha nem több ember veszíti el az állását, mint a nagyobb vállalatoknál.
A válság fokozatosan csaknem valamennyi ágazatot eléri, néhányat közülük viszont gyorsabban és erősebben a többinél. Az eddigi elbocsátások legnagyobb részt az autóiparhoz, az építőiparhoz és az elektronikai gyártáshoz kapcsolódó területeken történtek, de a legfrissebb export és konjunktúra mutatók már az egész magyar feldolgozó ipar visszaesését jelzik. Több, hagyományosan kivitelre termelő vállalat került bajba a külpiacok általános recessziója miatt. Ezek egy része - például a Borsodchem - már megtette az első leépítési intézkedéseket, mások egyelőre az elbocsátások elkerülésére a munkaidőt korlátozzák, amihez az állam is anyagi segítséget nyújt.
A többség azonban még nem tett drasztikus lépéseket, az export visszaesési trendjének folytatódásával azonban ezek elkerülhetetlenné válnak. A forint tartós gyengesége javíthat a helyzetükön, hiszen azonos kiviteli termékmennyiség mellett a bevételeik magasabbak. Elhúzódó válság esetén azonban ez sem elegendő, a külpiacok bezuhanása, a kereslet csökkenése miatt még olcsón sem lehet majd eladni.
Jól mutatják ezt a gépkocsi eladási statisztikák. Az utóbbi hetekben minden márkakereskedő óriási, nem ritkán 30 százalék feletti engedményekkel kínálta autóit, ennek ellenére a januári eladások 12 éves mélypontra estek, és a tavalyi forgalom felét sem érték el! A még erős forint mellett behozott raktárkészletek értékesítése sem sikerült, amiben szerepet játszott egyrészt a lakosság nagy részének meggyengült és bizonytalanná váló anyagi helyzete, másrészt pedig a hitelezési feltételek megszigorodása.
Az igazi tragédia azonban még csak most várja az autókereskedőket. Ha a raktárak végre kiürülnek, az újonnan behozandó gépkocsik ára jóval magasabb lesz, részben a csökkentett termelés miatti növekvő fajlagos gyártási költségek, részben pedig a forint árfolyamának mélyrepülése miatt. Nem csupán a mostani rendkívüli kedvezmények tűnnek el, de az alapárak is legalább 15-20 százalékkal emelkednek. Ha most sem kelendőek a gépkocsik, ki fog majd a jelenleginél jóval magasabb áron vásárolni?
Ennek tükrében optimistának látszik a kereskedők szövetségének becslése, mely szerint az idén a tavalyi 175 ezernél 30 százalékkal kevesebb autó fog fogyni. A valós forgalom még ennél is alacsonyabb lehet, ami törvényszerűen számos érintett cég megszűnéséhez vezet. Szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy csak minden második kereskedés tud talpon maradni. A tömeges bezárások kezdetét tavaszra várják, addigra elfogynak a finanszírozási tartalékok. Ennek nyomán a nyár elejére csak ezen a területen várhatóan több ezer ember veszíti el az állását.
