Tartósan drágulnak az élelmiszerek, hamarosan 400 forint lehet egy kakaóscsiga

Az Index szerint árprésbe került a malomipar: a növekvő energiaárak és a bérköltségek emelkedése miatt egyhamar aligha lesz vége a takarmánypiaci őrületnek, amit az elszálló árak miatti gazdálkodói tartalékolás és a gázárrobbanás miatti uniós műtrágya-hiánnyal kapcsolatos aggodalmak tovább fűtenek. Egyre gyakrabban hallani az állattartó gazdáktól – az egyik elemző szavaival élve –, hogy ma mennyiért nem adsz el nekem kukoricát?

A lap írása szerint egymást erősítő folamatok fűtik a drágulást: idén később érik a termény, a gazdák értelemszerűen kerülnék a szárítási költségeket, ezért tolódik a betakarítás is. De emellett is jellemző, hogy a korábbinál jelentősebb raktározási kapacitások kiépülésével a további áremelkedésben bízva inkább halasztják az értékesítést a legtöbb termény esetében. És noha a raktárak töltődnek, mindez a termékpályákon továbbhaladva egyre jelentősebb hullámokat vetve drágítja az élelmiszerek előállítását, és végül kiskereskedelmi árréssel megpakolva növeli a fogyasztói árakat is. Utóbbi persze nem jelenti azt, hogy a termelők, vagy a feldolgozóipar árai is lekövetnék a fogyasztói árak változását.

Mivel idén eleve a tervezettnél kisebb területen vetettek búzát, ezért aratásig a várható hozammal kapcsolatos aggodalmak tartották magasan az árakat a kínai-amerikai vámháború uniós takarmánykészleteket Kínába szívó hatása mellett. A jó-közepes mennyiségű és minőségű búzatermés akár lassíthatta volna is a drágulást, azonban mivel a termelők nincsenek értékesítési kényszerben, kivárhatták, hogy olyan hírek is napvilágot lássanak, hogy évtizedes mélyponton vannak az amerikai búzakészletek, illetve hogy ennek hatására a gazdasági válságkezelés jegyében a tőzsdékre szabadított forró tőke spekulálni kezdjen. Válságok idején egyébként is jellemző a felhalmozás is, így a két hatás tovább erősíti egymást.

A magyar piac elszakadt a nemzetközi piaci folyamatoktól, és az egyszerre jelentkező számos költségemelkedés – beleértve a vetőmag, műtrágya, növényvédőszer-, takarmány-, húsárakat, a munkaerő és az energiaárak drágulását is – azzal jár, hogy

a tartósan magasabb szinten beragadó élelmiszerárak új korszakára kell felkészüljenek a fogyasztók is

– mondta az Indexnek Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrárkompetencia Központjának vezető elemzője.

Ha a veszteséges működést el akarja kerülni, és a mindössze 2 százalékos árbevétel arányos nyereséget meg akarja tartani, akkor a malomipar is újabb és újabb áremelésekre kényszerül. A 62 ezer forintos újbúza ár 30-40 százalékkal magasabb a tavalyinál, és aratás óta eddig 12-15 százalékos lisztár emelést sikerült elismertetni, ami azt is jelenti, hogy

októbertől minden sütőipari termék drágulni fog 

– mondta az Indexnek Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnöke, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának vezetője. Ebben azonban még nincs benne az aratás óta bekövetkezett mintegy 20 ezer forintos búzaár drágulás hatása. Ráadásul az idei év abban is rendhagyó volt, hogy mivel a gabonatermelők nincsenek aratáskori értékesítési kényszerben, ezért már a malmok sem tudják nyáron a teljes éves alapanyagkészletüket megvásárolni. Vagyis lesznek olyan piaci szereplők, akik a 4-5 hónapos készletek kifutásával kénytelenek lesznek még drágábban búzát venni, már ha lesz, aki eladja nekik. A környező országokban korántsem emelkedett ennyire a gabonafélék ára, azonban 100 ezer forintos tonnánkénti búzaárnál már megfontolható az importbúza felöntése is a malmoknál.

(Kiemelt képünk illusztráció: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)