Iskolát teremthet a „chipsadó”
Beszámolt a magyar „chipsadó” bevezetéséről a német Focus hírmagazin, hogy hozzátegye: a Lancet tekintélyes brit orvosi szaklapban a napokban nyilvánították tekintélyes szakemberek világjárvánnyá az egészségtelen táplálkozást, az elhízást.
A Focus beszámol arról, hogy a szeptember 1-jével életbe lépett magyar rendelkezések kilónként 2-92 eurócenttel drágítják meg a túl édes vagy túl sós élelmiszereket, miközben az élelmiszeripar máris több ezer munkahely elvesztéséről beszél. Egyébként Dániában már július 1-jével vezettek be különadót minden élelmiszerre, amely 2.3 százaléknál magasabb zsírtartalmú: ott kilónként 2.15 euróval drágultak a zsíros húsok, a vaj, a tejszín és társaik. Az adó ellen a dán termelők is tiltakoznak, mondván : élelmiszereiket egészségtelennek nyilvánítva azokat egy csoportba sorolják a szeszesitalokkal és a dohányárukkal.
Amikor a német média aziránt érdeklődött kormányhivatalokban, mit szólnak ezekhez a példákhoz, kitérő válaszokat kaptak. A liberálisok vezette egészségügyi minisztérium nem tartja magát illetékesnek a kérdésben, míg a keresztényszociális vezetésű fogyasztóügyi tárca nem ismer általánosságban egészségtelen élelmiszereket, „ a dolog mindig azok múlik, miből mennyit fogyasztunk és hogyan”. A tárca szóvivője emlékeztetett a kereszténydemokrata-liberális kormánykoalíció szerződésére, amelyben kötelezték volt magukat, hogy nem vezetnek be büntető-adókat „egészségtelennek vélt élelmiszerekre.” Ugyanakkor elképzelhetőnek tartják, hogy korlátozzák a reklámot - a kérdésben érintkezésben állnak az iparral. A cél az, hogy a 12 év alatti gyerekeket ne célozzák meg a hirdetések.
A Focus emlékeztet rá, hogy más országokban is próbálkoztak már, például az Egyesült Államokban, Romániában, Franciaországban, de az élelmiszeripari lobbi mindenütt erősebbnek bizonyult. A franciák 2008-ban azzal utasították el a különadót, hogy az elsősorban a szegény, alacsonyabban képzett rétegeket érintené…
A Lancet adatai szerint világszerte 2 milliárd felnőttet és 170 millió gyermeket érint az egészségtelen táplálkozásból eredő elhízás, ezért az adók nagyon is indokoltak. A német kormány korábbi vizsgálatai egyébként megerősítették, hogy az áremelés visszaszorítja a fogyasztást: az országban 2002-2006 között ötször emelték a dohány-termékek adóját, mire a dohányosok több, mint 6 százaléka abbahagyta, közel 17 százaléka pedig korlátozta a bagózást.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger-mania.huhonlapon
