Inkább felégeti házát, mint hogy odaadja a banknak

A Bloomberg arról tudósít, hogy Magyarország annyira megszenvedte a svájci frank erősödését, hogy a devizahitelesek komoly küzdelmet folytatnak, hogy megtartsák lakásaikat és házaikat.

2010. augusztus 7., 07:12

Egy magyar nő azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy inkább felégeti házát, mint odaadja a banknak, ugyanis mindkét esetben hajléktalan lesz – írja a

Világgazdaság Online. Az alpesi deviza erősödése miatt arra kényszerül, hogy lakásokat takarítson. A frank ára jelenleg 202,3 forint, de amikor az SNB felfüggesztette az intervenciót a frank gyengítése érdekében, a 220-as árfolyamot tesztelte a piac.

A háztartások hiteleinek kétharmada külföldi pénznemben denominált, 82 százaléka svájci frankban. Simor András részben a magyar egyéneket illeti kritikával, vélhetően arra gondolt, hogy nem ismerik a kockázatokat, mellyel a devizahitel-felvétele jár. „Még mindig nem találjuk a módját, hogy megállítsuk a lakosságot, hogy síkképcsöves televíziót vásároljanak külföldi pénznemben eladósodva.” A Bloomberg álmatlan éjszakákról ír, mely azt a családot érinti, ahol az apuka elveszítette állását és az anyuka pedig nem tud dolgozni, mert fogyatékos gyermekére vigyáz. A munkahelyek elvesztésének problémája nem csak a devizahiteleseket érinti, hanem a forintadósokat is. „Nem tudom mi lesz velünk, ha lejár a moratórium” – mondta az asszony. A kormány 2011 április 15-ig kilakoltatási moratóriumot rendelt el. A kormány augusztus végén jelenti be a programot, mellyel a bajba jutott hiteleseket segítenék meg.

A Nemzetközi Valutaalap kifogásolja a kormány tervét, ugyanis azt az üzenetet küldi, hogy „problémák vannak a magyar bankszektorban” – mondta Christoph Rosenberg az IMF magyarországi delegációjának vezetője. „Egyetértünk abban, hogy a hiteleseknek segíteni kell, de közvetlenül és világos módon kell, hogy történjen” – írja a Bloomberget idézve a Világgazdaság Online.

2025. június 19., 11:12

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.