IMF-tárgyalások: a kemény vita csak most kezdődik

Az MNB bejelentette, hogy a kormány elfogadta a jegybanktörvény kapcsán a külföld által javasolt változtatásokat, ami előkészíti a terepet az IMF-tárgyalások megkezdéséhez.

2012. június 21., 10:31

A kedvező kilátás az utóbbi hat hét csúcspontjára lendítette fel a forint jegyzését, míg az államkötvények hozama 3-5 bázispontot esett – írja a Reuters. A bank szóvivője megerősítette, hogy Simor és Varga levélben tájékoztatta a trojkát: a kormány belement az ötoldalú előkészítő fórum összes kívánságába. Varga Mihály erről annyit közölt, hogy az üzenet tartalmazza a hatalom vállalását, miszerint Simor hivatali ideje alatt nem bővítik a Monetáris Tanács létszámát, egyben pedig tisztázza a Tanács végrehajtói jogkörét. Magyarország a térség legeladósodottabb állama, az új kibocsátások kamata elviselhetetlenül magas, miközben a magyar papírok ki vannak téve annak, hogy megfertőzi őket az európai hitelválság.

Elemzők úgy látják: Orbán Viktor, aki alighanem gazdasági visszaeséssel néz szembe, és akinek meg kell küzdenie népszerűsége csökkenésével, nem fog visszalépni a gazdaságpolitika ügyében, ezért nem lesz könnyű az érdemi egyeztetés sem. A megállapodás az év vége felé várható. Néhányan pedig azon a véleményen vannak, hogy a politikus csak akkor megy bele az egyezségbe, ha erősödik a piaci nyomás. Pl. az Eurasia csoport szakértője azt mondja: a kemény vita igazából csak rövidesen kezdődik.

A Die Presse arról ír: a magyar kormány meghajlik a nemzetközi nyomás hatására, megváltoztatja a vitatott jegybanktörvényt, és ezzel többhónapos huzavona után megnyitja az utat az IMF-fel a hiteltárgyalásokhoz. A több mint 20 milliárd eurós kölcsönről tervezett megbeszéléseket az után tették jégre, hogy az EU szerint a jogszabály tervezett reformja fenyegette az MNB függetlenségét. Mivel a vita megingatta a pénzügyi piacok bizalmát Magyarország iránt, ami sokba került a hatalomnak, a magyar fél beadta a derekát. Előzőleg, április végén még olyan módosításokat helyezett kilátásba, amelyek nem feleltek meg teljes mértékben az EKB-nek.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.