Így fizethet kevesebb adót

A felső kulcs megszűnése egyértelműen arra sarkallja a cégeket, hogy lehetőség szerint csak januárban fizessék ki az év végi bónuszokat, prémiumokat, hiszen így 32 helyett 16 százalékkal kell csak adózni ezek után. Vagyis ha az adón megosztoznak, úgy kaphat a munkavállaló akár az eredeti tervnél magasabb jutalmat, hogy az a munkáltatónak kevesebbe kerül. Ugyanez vonatkozik a cafeteriaelemekre is, csak itt kevesebbet lehet spórolni: míg az idén 25, addig jövőre szuperbruttóra vetítve 16, vagyis 19 százalék lesz a kedvezményes juttatások adóterhelése – írja a

Megéri várni a munkáltatói lakástámogatással. A legfeljebb ötmillió forint összegig nyújtható támogatás után már tetemes különbség van aszerint, hogy kell-e adózni utána vagy sem. A plusz adóterhelés azt jelenti ebben az esetben, hogy a munkabér után az idén nem 17, hanem teljes egészében 32 százalék adót kell fizetni. Az egykulcsos rendszer nem csak az összevont jövedelmet érinti. Az osztalék, a kamat és az árfolyamnyereség esetében is 16 százalék adót kell fizetni, s ezt a jövedelmet, mint minden elkülönülten adózó jövedelmet, nem kell a szuperbruttóra vetíteni. Ez azt jelenti, hogy az osztalék- és kamatjövedelmek esetében megéri 2011-re ütemezni a kifizetést, hiszen 25, illetve 20 százalék helyett csak 16 lesz az adó.

Adományozni csak jövőre, és külföldi cégen keresztül érdemes. Egy módosítás szerint ugyanis az alapítványok bizonyos feltételek mellett visszaigényelhetik a beszerzéseik során felmerült áfát - alapesetben az alapítványok nem áfaalanyok, így nem is igényelhetik vissza a forgalmi adót. A visszaigényléshez az kell, hogy az anyagi támogatás külföldi társaságtól érkezzen és az összeget az adományozó által meghatározott célra használják fel. Vagyis ha egy társaság egy külföldi vállalkozás beiktatásával támogat egy alapítványt, a támogatott szerv a támogatás 125 százalékát kaphatja meg – írja a Napi Gazdaság.