Így adóztat a Fidesz – jelentősen nőtt az adók száma
Az elmúlt négy évben számottevően nőtt az állam által beszedett központi adók száma. Bár 2010 óta eltűnt néhány kisadó, egészen új elvonások jöttek. Az Orbán-kormány 34 központi adóval vette át a kormányzást, ma 41 ilyen adót találtunk – írja a Napi.hu.
A kormányváltás óta a költségvetés nominális bevétele messze az infláció felett, 31,8 százalékkal emelkedett 2009-ről 2013-re. A cégek adóterhelése érdemben nem nőtt, a lakosság viszont érezhetően többet fizet az államnak, mint négy évvel ezelőtt – főleg a fogyasztási adók révén. Nemcsak a fizetett adók mértéke, de azok száma is jelentősen nőtt. Amíg 2010-ben az akkor még APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) néven működő állami adóhivatal 34 címen szedett be központi adót, illetve járulékot, az év végére ez már a kormányzás átvételével szaporodott. A 2014-es listán meg már 41 központi adóról ad számot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adónemek jegyzékében. Az önkormányzatok további adókat vetnek/vethetnek ki a cégekre és a magánszemélyekre.
Az adórendszer egyszerűsítésével vágott neki az új Orbán-kormány 2010-ben – és valóban, az első lépések között eltűnt a rendszerből néhány egészen vicces kisadó. Így az első fizetés előtt megszüntette az új kabinet a 2010-ben bevezetett vízi járművek, a légi járművek és a nagy teljesítményű járművek különadóját, amelyet egyfajta luxusadóként vetett ki a 2010-ben leköszönő parlament.
Ugyanakkor a kormány a választások után zászlajára tűzte a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését, pontosabban az egykulcsos adó bevezetését. Ennek következményeként az szja-terhelés jelentősen csökkent – elsősorban a felső jövedelmeknél –, a döntés további mellékhatása volt, hogy évi 400-500 milliárd forintos kiesés keletkezett az államháztartásban. Ráadásul az alapfolyamatokból eredendően kiigazításra is szükség volt a hiánycél eléréshez, s e költségvetési lyukak betömködésével elkezdődött az új adók kreálása – számolt be róla a Napi.hu.
Kormányprogram anno 2010
A második adócsomagban 2013-tól – amikor már az elsődleges cél nem a költségvetési lyukak betömködése volt – a kormány a gazdaságélénkítés érdekében a kkv-szektor adóztatását kezdte átalakítani. Az első lépésként a szektor különadóját az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) átalakította oly módon, hogy azt kevesebb cég tudja igénybe venni, s bevezetett a kisvállalati adót (kiva) és a kisadózók tételes adóját (kata). Ezzel párhuzamosan az eva maradt, és ez így lesz egy ideig, ugyanis a két új adót eddig a vártnál kevesebben választották – így lassabb az átállás, bár kétségtelen, hogy a két új adóval szemben az eva szerepe csökken.
A hatalmas átalakítások ellenére érdemben nem változott az adóbevételek összetétele: a legfontosabb adó továbbra is általános forgalmi adó (áfa), amelyből évi 3 000 milliárd forint kerül az államkasszába. Ezt követi az szja 1 550 milliárdos bevétellel. A szociális hozzájárulási adóból 2 000 milliárd forintos bevétele származik a tb-alapoknak, más ezer milliárdon felül bevétele nincs az államháztartásnak.
