Havi egymillióért dolgoznának a szakácsok a Balatonnál
Megint a munkaerőhiány vált a gazdaság legnagyobb kihívásává. Májusban rekordot döntött az üres állások száma.
A Balaton-parti vendéglátósoknál már nettó egymillió forintos bérigény is elhangzik, egy multi pedig ingyenes szállást ad az ott dolgozóknak. Kőművest napi 20 ezer alatt ne keressünk, és a segédmunkás sem sokkal olcsóbb. Mi sem mutatja jobban, hogy az élet visszatért a rendes kerékvágásba, mint hogy ismét a munkaerőhiány vált a gazdaság legnagyobb kihívásává. Az egyik legnagyobb internetes álláskereső oldalon májusban rekordot döntött az üres állások száma, megközelítette a 18 ezret.
Átrendeződés
A válság által leginkább sújtott ágazatokban, a vendéglátásban, a szállodaiparban és a rendezvényszervezés területén nyolc-tíz hónapot kellett volna munka nélkül tölteniük a dolgozóknak, ehelyett pedig inkább más területen helyezkedtek el. A pincérek, szakácsok közül sokan ételfutárok lettek vagy az építőiparban találtak munkát, az idegen nyelvet beszélőket pedig begyűjtötte valamelyik SSC-iroda. Ha pedig az irodai környezet és a 8 órás munkaidő biztonságosabbnak, „járványállóbbnak” vagy kényelmesebbnek bizonyul, akkor a vendéglátósnak a korábbinál jóval nagyobb fizetést kell felajánlani a visszacsábításhoz – legalább egy multiét.
A Vendéglátók Ipartestülete szerint vannak szakácsok, akik havi nettó egymillió forintos bérigénnyel jelentkeznek a Balatonhoz. Akár kisebb, akár nagyobb a béremelés, az ára a fogyasztón csapódhat le, elég csak a turistaövezetben elszállt éttermi árakra gondolni. (A KSH szerint idén márciusban 168 500 forint volt a vendéglátósok átlagkeresete, igaz, ez éppen a harmadik hullám tetőzése és a boltzár idején volt.)
A kiskereskedelmet nemcsak a válság, hanem az azt követő visszapattanás is érintette. Az Aldinál bruttó 369 300 forintos alapbérrel igyekeznek marasztalni azokat, akik a szolgáltató szektor más területeiről hozzájuk mentek dolgozni a novemberi lezárás után. A Balatonnál ingyenes szállást biztosít a dolgozóinak a cég, a turistaszezonban pedig beindítják a házhoz szállítást is a tó környékén.
Az alkalmazott diktál
Az alkalmazottak alkupozíciója erősödött, a cégek béremelésre kényszerülnek, nincs tehát könnyű dolga azoknak a vállalkozóknak, akik az elmúlt év elbocsátáshulláma után szeretnék feltölteni az állományt. Ez semmiképpen sem egynyári feladat, az átmeneti időszak alatt pedig felértékelődik a diákmunkások szerepe. A nyarat még kihúzzák, a probléma a tanévvel együtt kezdődik majd.
„A diákmunka szezonális csúcsából adódóan nem tapasztalunk munkaerőhiányt: a június közepétől augusztus közepéig tartó időszak az, amikor mindenki dolgozni szeretne” – mondta Majzik Nándor, a DiákÉSZ főtitkára a 168 Órának. A vállalkozók kapkodnak a diákok után, egy bútorgyárban dolgozó diákmunkás a 168 Órának elmondta: a jelentkezés után fél óra papírmunkát és egy orvosi vizsgálatot követően azonnal felvették.
Diákmunkások tankönyveket készítenek elő szállításra 2020. augusztus 3-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI
Majzik szerint augusztus második felétől, szeptembertől lehet majd látni, melyik ágazatokban van munkaerőhiány. „A diákok nem kezelik szempontként, mennyire megbízható egy szektor, hiszen nyárra senki semmilyen lezárást nem vár. A diákmunkánál jellegénél fogva nem várunk nagy változást a diákok preferencialistáján” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy a balatoni régióban a diák- és munkásszállók árai is felmentek az utóbbi időben.
A mezőgazdaságot is munkaerőválság sújtja, 260 ezer forintos fizetésért is nehéz gyümölcsszedőket találni. Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is elismerte a Világgazdaságnak, hogy alig találnak idénymunkásokat, és ha a külföldi munkavállalás elől is fokozatosan elhárulnak az akadályok, az tovább ronthat a helyzeten.
Csődveszély
Az építőipar az otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások miatt pörög, de a vállalkozásoknak komoly kihívást jelent a bérköltségek növekedése. Nemcsak annak kell mélyen a zsebébe nyúlnia, aki mesterembert hívna, hanem annak is, aki a cégénél látná szívesen. A 168 Órának nyilatkozó kőműves 60 százalékos áremelkedést tapasztalt az építőanyagok beszerzésénél, ezért ő is 30-40 százalékkal drágábban dolgozik.
„Vannak olyan tüzépek, ahol nem írnak ki árat, mert naponta változik. Lakatosokkal is beszéltem, a vas- és a faanyag irgalmatlan áremelkedést mutat, és még messze nincs vége” – mondta a szakember. Ezért hiába jön a sok megrendelés – néha két-három hetet is várni kell –, sokan inkább saját kezükbe veszik az építkezést. „Vannak olyan helyek, ahova kimegyünk felmérni egy munkát, de sok helyen azt tapasztaljuk, hogy inkább maguk kezdenek bele. Van, aki már most abbahagyta a vállalkozását, mert a munkás többet keres, mint a vállalkozó. A bérköltségek az egekben vannak: 20-25 ezer forint egy kőműves napi díja, a segédmunkásé pedig 12-18 ezer forint” – sorolta az árakat.
Számolni kell azzal is, hogy a korábban külföldön dolgozó magyarok az első lehetséges alkalommal visszamennek, ez pedig fokozhatja a munkaerőhiányt az építőiparban. A demográfiai változások sem sejtetnek sok jót, hiszen csökken a munkaképes korú lakosság: tíz év múlva 700 ezerrel lesznek kevesebben a munkaerőpiacon, ami még fokozottabb versenyt jelez előre. Az egyensúlyt a vendégmunkások jelenthetik: hétvégente a Balatonnál és a Tisza-tónál megforduló rekordforgalmat már most kárpátaljai, vietnámi vagy mongol munkásokkal igyekeznek kiszolgálni a vállalkozók. Az ipari és termelő szektorokban is szükség lesz a külföldről – többnyire Ukrajnából – érkező vendégmunkásokra. A belső migráció is jelentős: a Balatonnál sok kelet-magyarországi idénymunkás nemcsak dolgozik a szállodákban, hanem ott is lakik, a vidéki városok lakosságának csökkenésével pedig ez a folyamat is erősödhet.
A demográfiai válság a munkaerőpiacon nem magyar sajátosság. Például Kínában az elmúlt tíz évben több mint ötmillióval csökkent a munkaképes korú lakosság, ráadásul a fiatalok jelentős része ma már nem szeretne az ország gazdasági motorjának számító gyárakban dolgozni. Az Egyesült Államokban sem megy könnyen a visszarendeződés, egy illinois-i McDonald’s étteremben ingyen-okostelefont adnak az új dolgozóknak, akik legalább hat hónapot töltenek munkában.
A költséghatékonysághoz idővel a mesterséges intelligenciát fogják alkalmazni a cégek. A kiskereskedelemben is küszöbön áll a forradalom: az Amazon március elején nyitotta meg Európa első pénztármentes boltját Londonban, a hasonló üzletek pedig akár a nap 24 órájában üzemeltethetőek alkalmazottak és a fizetésük nélkül.
A cikk a 168 Óra 27. számában jelent meg.
(Kiemelt kép: Szakácsok főznek az Olivier Roellinger szakácsverseny kelet-európai szekciójának döntőjében a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának tankonyháján 2018. március 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
