Gyöngyöspata és a jogállam

A rendőrséget a magyar adófizető állampolgárok elsősorban nem azért tartják fent, hogy az az autósokat büntesse, meg a fa mellé vizelőket, hanem, hogy garantálják és védjék a biztonságunkat. Ha a közpénzekből működtetett testület képtelen ellátni a feladatát, akkor ott nagy baj van. Ahol a rendőrség nem képes normálisan viselkedni, ott súlyos veszélyben van minimum a jogállam.

Egyszerűen felfoghatatlan, hogy a rendőrség miért nem fékezi meg azokat az antiszociális tagjait a közösségnek, akik mások kertjébe járnak nap mint nap lopni. Akik magukhoz hasonló szegény és nyomorúságos körülmények között élő embereket lopnak meg rendre. Ha adott egy család, amelyik félelemben tart egy közösséget, miért nem lép fel velük a rendőrség határozottan, miért nem védi meg a devianciától a közösséget? Ha az emberek azt látják a törvény nem képes védeni értékeiket, könnyen hajlamosak lesznek arra, hogy saját kezükbe vegyék esetleg a törvényt, mondjuk veteményüket úgy védjék, hogy kerítést raknak köré, amibe áramot vezetnek. De ennél tovább is mehet a jogos harag. És amikor a harag elszabadul, akár jogos az akár nem, elhalványodnak a határok. Amikor a
harag irányít, ott általánosítások történnek és az általánosítás ártatlan emberek ellen is fordulhat, mert a harag azonosítja őket a gazemberekkel.

Egyszerűen felfoghatatlan, hogy a rendőrség miért engedi meg az indulatok elszabadulását. Miért tűri el, hogy fekete egyenruhába bújt söpredék, játszhassa azt a Magyar Köztársaságban, hogy ők a törvényes rend védelmezői. Hogyan engedheti meg a rendőrség, hogy hungarista csőcselék szabadon fenyegethessen embereket az országban, hogy
közösségnek kelljen rettegésben élnie a menetelő gyűlöletkeltők miatt? Miért nem képes a rendőrség megvédeni azokat az ártatlanokat, akiket egy militáns agresszor söpredék fenyeget? A félelem haragba csaphat át, a harag erőszakba, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Tényleg meg kell várni, hogy halál következzen? Költői a kérdés. Költői azért is, mert egyszer már ilyen meneteléseket követően aratott a halál, amikor ezen felbuzdulva, embertelen vadállatok embervadászatba kezdtek és ártatlan embereket végeztek ki. Nem voltak olyan régen a roma gyilkosságok, hogy elfeledkezhessen róluk a társadalom vagy akár maga a rendőrség, amelyik azok esetében is igen furcsán járt el.

A rendőrségnek nem lehetősége, hanem elemi kötelessége jogállamban védeni a közösséget. Megvédeni azoktól, akik mások értékét fosztogatják pofátlanul, és megvédeni menetelő söpredéktől egyaránt. Ahol erre a rendőrség nem képes, ott bizony a jogállam súlyos válságáról kell beszélnünk. Olyan problémák ezek, amik mellett nem lehet elmenni. Olyan problémák ezek, amikről beszélni kell és tenni ellene, rákényszeríteni a rendőrséget, hogy tegye a dolgát, és minden eszközt biztosítani számukra ahhoz, hogy tehessék ami a dolguk lenne.

Csodálom azok önmérsékletét és higgadtságát, akiket rendszeresen rabolnak ki és nem ragadnak lapátot, gereblyét megvédeni magukat. Csodálom azok önmérsékletét, akiket provokál a hungarista söpredék, de egyenlőre nem ülnek fel a provokációnak és nem adnak erre erőszakos választ. Őszintén csodálom mindkettőt,mert magamat ismerve én nem lennék ilyen türelmes. Ha elrabolnák értékeimet rendre, ha a szegénységemben tovább fosztanának meg és elvennék, amit nehéz munkával termeltem magamnak, akkor bizony én nem lennék ilyen türelmes, bennem már elfogyott volna a türelem és bizony BÁRMILYEN módon, de megvédeném magam a tolvajoktól. És ha az én ablakom alatt menetelnének bárkik, akik a gyerekeimet akarják fenyegetni, ott se lennék képes várni arra, hogy lépjen mellettem a társadalom, már rég előkaptam volna a kis baltát és azzal esek azoknak, akik fenyegetni mernek és a
gyerekeimre törnek. Tisztességről és nagy önuralomról tesznek tanúbizonyságot mindazok, akik nem használtak erőszakot a fenyegetettségük okán.

Kérdés, meddig lehet tűrni szó nélkül? Kérdés mikor pattan el az a bizonyos húr, ami már így is jóval jobban meg van feszítve, mint amit viselni lehet? Nem nehéz kitalálni, hogy már nem sokáig. És ha az elpattan, ha egyszer valaki visszaüt, akkor ott drámai következmények lehetnek. A magyar társadalom elemi érdeke, hogy ez nem következzen be. Reális veszélynek tartom, ha egyszer itt valaki visszaüt, akkor az akár polgárháború közeli állapotba is sodorhatja az országot. Most még meg lehet fékezni az elszabadulni készülő indulatot és most még lehet tenni azért, hogy mind úgy érezhessük,jogállamban élünk és a törvény minket véd, becsületes embereket a gazemberekkel szemben.

Szeretném, ha a jogállam tény lehetne és nem csak egy fikció, aminek létében félve reménykedhetünk.

Rózsa Mihály

Az SZDSZ ONline Tagozat elnöke