Gyógyszerek, terápiák

Pós Péter állítja: a magyar allergiás beteg – a gyógyszerezés szempontjából is – rosszabb helyzetben van, mint európai sorstársai. Idehaza csupán a betegség tünetkezelése folyik, ám az alapbajt nem orvosolják.

Pedig külföldön már sokfelé alkalmazzák az úgynevezett specifikus immunterápiát, amelynek lényege, hogy a tüneteket kiváltó allergénnel szemben rezisztenciát alakítanak ki. A kezelés három évig tart, és drága. De ha sikerül, örökre megszűnhet az allergiás túlérzékenység. Ezzel a gyógymóddal hosszabb távon az állam is sokat spórolhat az egészségügyi kasszán.

Balogh Katalin allergológus említi: két évvel ezelőtt Spanyolországban és Franciaországban 250 ezer immunterápiát végeztek el, Németországban 580 ezer kezelést, a szlovákoknál, cseheknél is 30-40 ezret. A terápiákhoz 90-100 százalékos állami támogatást adtak.

Nálunk az OEP 2005-től megszüntette az immunterápia finanszírozását. Pontosabban: azok vehetik igénybe, akik a kezelés teljes árát – havi 8-10 ezer forintot – meg tudják fizetni.

Allergiakutatások

Herjavecz Irén, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet szakorvosa azt mondja: az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. A kutatók már több mint száz „allergiagént” felfedeztek. De épp a sokaságuk miatt a génsebészeti gyógyítás nem lehetséges. Viszont a gyógyszerkutatások annál ígéretesebbek.

Főleg a súlyos asztmák jelenlegi terápiája megoldatlan. Míg enyhébb esetekben az inhalációs szteroidok mellékhatások nélkül csillapítják a tüneteket, e szerek nem elég hatásosak az asztma súlyos formájában. Az új típusú gyógyszerekkel azt szeretnék elérni, hogy eleve ki se alakuljon az allergia, vagy ha már megjelent, az alapbajt lehessen megszüntetni.

Nemrég fedezték fel az immunsejtek két altípusát. Az egyik a „szabályozó T sejt”, amely elnyomja a potenciálisan veszélyes immunválaszokat, például az allergiásat – döntően a „Th17” sejtek gyulladást keltő hatásainak ellensúlyozásával.

E két T-sejtféleség közti reciprokhatásra épül az új gyógyszermechanizmus: a „szabályozó T-sejtet” stimulálja – ezzel blokkolja a „Th17-et”.

A vizsgálatok egyben biokémiai választ adnak arra: az „üvegburában nevelt” gyerekek – akiket még a széltől is óvnak szüleik – miért lesznek kevéssé ellenállóak a fertőzésekkel szemben, miért válnak felnőttként gyakrabban allergiássá. A fejlődő szervezetnek a kosz – bizonyos mértékben – hasznos. Egy francia vizsgálat kiderítette: azok a gyerekek, akik már másfél éves koruk előtt kutyák, cicák közelében éltek, jóval kevésbé érzékenyek az állatszőrre.

Herjavecz Irén szerint az allergiás betegségek kezelésében használható új immungyógyszerek megjelenésére még legalább 10-15 évet várnunk kell. Egyébként több milliárd dollárba kerül a gyógyszerkutatás, míg egy molekulából patikában kapható tabletta lesz. Ezért az ilyen innovatív kutatásokat multinacionális gyógyszergyárak finanszírozzák. A cégek egymással is versenyeznek, rengeteg múlik azon, ki tud egy terméket előbb szabadalmaztatni.

Egy névtelenséget kérő hazai kutató elmondta: a gyárak „atomtitokként” őrzik eredményeiket, munkatársaikkal a legszigorúbb titoktartási nyilatkozatot íratják alá. Ha bármi olyat elárulnak, amivel „helyzetbe hozzák” a versenytársakat, a fecsegő alkalmazottak óriási pénzbüntetést kapnak.

Máshol

Ausztriában idén különösen sokat szenvednek az allergiások: a pollenkoncentráció ötszöröse a szokásosnak. Nem a parlagfű a „fő bűnös”, hanem például a nyírfa, a tölgy, az éger, amelyeknek virágzása most – más évektől eltérően – gyakorlatilag egybeesik, tudjuk meg Szászi Júliától, a Szervuszausztria.hu szerkesztőjétől. Több mint másfél millió osztrák szenved allergiában, számuk az elmúlt húsz évben megduplázódott, s a tendencia folytatódik. A szakembereket különösen aggasztja, hogy a legtöbben nem veszik komolyan a betegséget: az első tünetek jelentkezése után 6-9 év telik el, mire orvoshoz fordulnak. A betegek 80 százalékának segít a hagyományos gyógyszeres terápia. Az egészségügy illetékesei felvilágosító kampányokat folytatnak.

Németországban is népbetegség az allergia: a lakosság 40-43 százalékát érinti, és az arány növekszik, informál Heltai András, a Ger-mania.hu szerkesztője. Az érintettek 86 százalékának pollenallergiája van, viszont a parlagfű viszonylag mérsékelten terjedt el, főként Bajorországban és Baden-Württembergben. A németeknek 5 százaléka asztmás, 46 százalékuk érzékeny a kutya- vagy macskaszőrre, 38 százalékuk a porra. Rohamosan terjed a szénanátha, amely a nyugati tartományokban kétszer olyan gyakori, mint a keletiekben. Az allergiás betegségek kezelésének éves költségei 4 milliárd euróra becsülhetők, ugyanennyibe kerül a cukorbetegek kezelése. Az allergiában szenvedők többsége próbálkozott már alternatív gyógymóddal: akupunktúrával, sajátvér-injekciókkal, s nagy részük elégedett az eredménnyel. Miközben az orvosok e vitatott terápiák szigorúbb ellenőrzését igénylik.

Olaszországban is a virágpor-allergia időszaka a május, említi Göbölyös N. László, a Tuttoitalia.hu szerkesztője. Most leginkább a pázsitfüvek, a falgyomok, a csalánfélék, valamint az olajfák és a gesztenyefák virága okozhat kellemetlen tüneteket. Olaszországban mintegy 12 millió ember szenved pollenallergiától, különösen sok közöttük a fiatal és a gyerek. Egy asztmás ember kezelése évente mintegy 1400 euróba kerül. Az olasz környezetvédelmi és kutatási főfelügyelőség (Ispra) újra elindította a www.pollnet.it oldalt, amely nagyobb településekre lebontva tájékoztatja a látogatókat a pollenkoncentrációról.