GKI: évekig maradhat a válság
Elkészült a GKI Gazdaságkutató Zrt. középtávú prognózisa, amely megállapítja, hogy a magyar gazdaságban az eddig követett – és a kutatócég szerint elhibázott – gazdaságpolitika miatt évekig fennmaradnak még a feszültségek, amelyek behatárolják a nem exportorientált szektorok növekedési esélyeit. A 2011 tavaszán elkezdett adósságcsökkentő gazdaságpolitikai fordulat helyes irányú, de a GKI szerint eszközeiben és mértékében megalapozatlan. A prognózis szerint nem számíthatunk túl sok jóra.
A GKI szerint a világgazdaság növekedése 2010-hez képest valamelyest lassul, s elmarad a válságot megelőző időszakra jellemzőtől, ráadásul a növekedés munkaerő megtakarító jellegű. A magas államadósság és költségvetési hiány az Egyesült Államokban és az EU több tagállamában is komoly feszültségforrás, a várható javulás ellenére a dollár és az euró is sérülékeny, de stabilizálódik. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 110 dollár alatt marad, ami így nem veszélyezteti a világgazdasági dinamikát - írta a
HVG.Helyünk az EU-ban. A görög adósságválság tovaterjedésétől való aggodalmak nyomán erősödik az államháztartási fegyelem megszilárdítását célzó európai uniós szabályozás. Magyarország nem vesz részt a szorosabb együttműködést célzó, a fenntartható államháztartáshoz és gazdasági növekedéshez hozzájárulni kívánó euró plusz paktumban. Ez a GKI szerint rövidlátó döntés, mivel az új, valóságos döntési centrumot az euróövezeti tagok és a csatlakozó országok fogják jelenteni, amiből így Magyarország kimarad.
A kormányváltás 1-1,5 éves szünetet okozott az uniós támogatások felhasználásban. A nettó EU-támogatás 2011 és 2013 között összesen 9-10 milliárd euró lesz. Az EU-ban most kezdődik az EU 2014-től kezdődő új költségvetési periódusának kidolgozása. Magyarország a többi közepesen fejlett közép- és kelet-európai EU-tagállammal együtt leginkább a felzárkózást segítő kohéziós politika forrásfedezetének biztosításában érdekelt (akár a mezőgazdasági támogatások mérséklődése árán is).
Belső egyensúlytalanság. A magyar gazdaságpolitika mozgásterét öt éve erősen korlátozza az egyensúlyi kényszer. A 2011-13-as időszakban azonban a korábbiaktól eltérően nem a külső, hanem a belső egyensúly a szűk keresztmetszet. A 2010 tavaszán hivatalba lépő kormány megpróbálkozott a növekedés előtérbe helyezésével és a hiánycélok fellazításával, ez azonban látványosan megbukott – állítja a GKI elemzése. Végül a piac (a bóvli kategória határára történő leminősítés) és az EU nyomására a kormány elfogadta az „örökölt” hiánypályát. A kormány a követelmények formális betartása mellett „kreatív” megoldásokat választott nagyszabású adócsökkentési és egyes kiadási céljai teljesítéséhez. Ennek lényege, hogy 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások kényszerrel végrehajtott államosítása a GDP 9 százalékát kitevő egyszeri költségvetési bevételt eredményez és ennek révén 2 százalék körüli többlet keletkezik (vagyis nélküle 7 százalék körüli hiány lenne). Eközben a bevételeket 2010 és 2012 között növelik a három évre szánt (a pénzügyi szférát, a kiskereskedelmet, a telekommunikációs cégeket, stb. sújtó) szektoradók is. A tartós adócsökkentést átmeneti források fedezik, ami 2012-től fenntarthatatlanná válik. Ezért a Széll Kálmán-terv strukturális, az új konvergencia program pedig ezeken túl további „szokásos” költségvetési megszorításokkal célozza meg a tartós egyensúlyi pálya elérését.
