Finanical Times: Matolcsy katasztrofális
“Katasztrofális” miniszterként aposztrofálja a világ vezető üzleti lapja Matolcsy Györgyöt. A jelző hivatalosan arra utal, hogy a politikus, aki esélyes a jegybank elnöki tisztére, katasztrofálisnak minősítette azt a politikát, amely idáig az erős forintárfolyammal küzdött az infláció ellen.
A Financial Times is megemlékezik arról, hogy amint a miniszter közzétette véleményét, a forint azonnal 0,67 %-ot esett az euróval szemben. Elképzelhető azonban – hangsúlyozza az írás –, hogy a magyar üzletemberek, lakástulajdonosok, sőt egyes kollégái is szerencsétlennek tartják Matolcsyt, hiszen cikke nyomán egycsapásra megugrott a külföldi adósságok értéke.
Timothy Ash a londoni Standard Banktól nem tartja kizártnak, hogy a gazdasági tárca vezetője éppen azért tette közzé véleményét a Heti Válaszban, mert alá akarta támasztani a saját jelöltségét. Mint a szakértő rámutat, a kommentárt sokan úgy tekintik, hogy a kormány szabad jelzést adott a forint gyengülésének. Ez azonban fura, tekintve a devizatartozások magas szintjét, mind a lakosság, mind a bankok esetében. (A külföldi adósságra vonatkozó adatok a háztartások, a nem pénzügyi szervezetek, a kereskedelmi bankok, végül pedig az állam esetében a GDP 18, 40, 34, illetve 36 %-nak felelnek meg.)
A Capital Economics szakértője úgy véli: a magyar vezetés nem mindig küldi a legvilágosabb jeleket. Matolcsynak abban igaza van, hogy a jegybanknak segítenie kell a növekedést. Ez sok helyen bevált, ám csak kevés gazdaság olyan érzékeny a kamatokra, mint Magyarország. Matolcsy a legmagasabb rangú, egyben a legellentmondásosabb jelölt Simor András székére, kijelentései alaposan megmozgatják a piacokat. Ugyanilyen hatással lenne a kinevezése is.
Orbánék hamarosan teljesen ellenőrizhetik a jegybankot
Orbán Viktornak van egy ász a kabátujjában a recesszióban lévő gazdaság megélénkítésére és politikai jövőjének bebiztosítására: hamarosan átveheti a teljes ellenőrzést a jegybank fölött, miután az MNB sokáig ellenállt neki – ezt már a Reuters írta ma. Az új elnök várhatóan nem szokványos eszközök révén olcsó hitelekkel árasztja el a piacot – olyan eszközök bevetésével, amelyek eléggé ellentmondásosak még az olyan óriásoknál is, mint az USA, hát még a kicsiny feltörekvő országokban!
A magyar gazdaságnak égető szüksége van a fellendülésre és a miniszterelnöknek kevés a vesztegetnivaló ideje, hiszen jönnek a választások.
Simor András utódjának a beavatott körök szerint egy, a Fideszhez közel álló személyt neveznek ki. Olyasvalaki, aki kapható lesz arra a politikára, amelyet a jelenlegi bankelnök elutasított, vagyis beveti a kormányzati műhelyekben kidolgozott kockázatos ötleteket. Olyannyira, hogy egy nemzeti bankos vélemény szerint a személy nem is igazán érdekes, az MNB-t úgyis távirányítással vezérlik majd. A lényeg, hogy több pénzt kell pumpálni a gazdaságba, akár úgy, hogy a bankszektor hitelezését futtatják fel, akár úgy, hogy államkötvényeket vesznek a másodlagos piacon, akár pedig úgy, hogy megcsapolják a valutatartalékokat. Matolcsy a legesélyesebb jelöltek között van. A kérdés ezek után csak az, hogy mennyire lesznek gyorsak és mélyek a politikai változások. A forint jelenlegi árfolyamingadozásai arra utalnak, hogy a befektetők egyre inkább aggódnak.
Nem tudunk kikecmeregni a recesszióból
Az alapkamat a csökkentések dacára még mindig a legmagasabb az unión belül, a gazdaság nemigen tud kikecmeregni a recesszióból. Ez évre stagnálást jósolnak, így Orbán valószínűleg hajlamos lesz politikai kockázatokat vállalni. Ennek megfelelően az MNB – minden bizonnyal az állami bankokon keresztül – nagy hangsúlyt fektet majd a hosszú távú finanszírozásra, hogy olcsó kölcsönökhöz juttassa a kereskedelmi pénzintézeteket.
Egy bennfentes szerint a tankönyvekben igazából nincs semmi az ilyen helyzetekre, ezért a gyakorlatban kell megírni ezt a fejezetet, azaz minden eszköz előkerül a hitelezés élénkítésére. Barcza György, a Századvég elemzője szerint az Orbán-kormányzat megértette a meredek árfolyamzuhanás veszélyeit, ideértve, hogy kevés mozgástere van akár kedvezményes refinanszírozási kölcsönökre, akár a jegybank saját tartalékainak hitel célú felhasználására. De a kereskedelmi bankok mindenképpen olcsóbb forintforrásokhoz juthatnak, aminek révén enyhíthetik a háztartásokra nehezedő jelzálogterheket.
A Yahoo News által megszólaltatott elemzők úgy látják, hogy a jegybank a jövőben feltehetőleg nem fizet kamatot a kereskedelmi bankok kötelező tartalékai után. Mindez rövid távon lenyomhatja a hozamokat, de könnyen visszafelé is elsülhet, ha a piacok úgy érzékelik, hogy itt csupán a bankóprést helyezték üzembe az állami kiadások finanszírozására, amire legutóbb 2008-ban volt példa. Ha pedig alaposabban hozzányúlnak az MNB valutakészletéhez, az felfordulást eredményezhet a piacon. Egy hozzáértő úgy fogalmazott: akárki is kerül a központi bank élére, azonnal falba ütközik majd ebben az ügyben.
