Félrevezettek minket a Margit híd ügyében
A budapesti városházán már csaknem két éve tisztában vannak azzal, hogy a híd teljes rekonstrukciója jóval több, mint 20 milliárd forintba kerül. Ennek ellenére az idén tavasszal csak 13 milliárdos költségkeretet szavaztak meg, és úgy tesznek, mintha meglepték volna őket a tervezettnél jóval magasabb ajánlati árak.
Úgy tűnik, a főváros vezetése ismét hülyére veszi saját választóit, legalábbis a Margit híd felújításának botrányos ügye ezt mutatja. A híd évek óta halogatott rekonstrukciójára az idén végre kiírták a pályázatot, miután a szerkezet állapotát több szakértő is életveszélyesnek minősítette. A közgyűlés néhány hónappal ezelőtt el is fogadta az erre szánt bruttó 13 milliárd forintos költségkeretet. A kiírt tenderre aztán két ajánlat érkezett, sokkal magasabb, nettó 22 és 23 milliárdos vállalási árral.
A fővárosi döntnökök nagyon kínos helyzetbe kerültek. Korábban ugyanis a médiában folyamatosan a 13 milliárdról beszéltek, amelynek csaknem a felét uniós forrásokból fedezik. Így – akkori állításuk szerint – a nehéz helyzetben lévő költségvetést ez a beruházás nem terheli meg nagyon, marad pénz más, ugyancsak halaszthatatlan fejlesztésekre.
Majd hirtelen kiderült, hogy a valós költség a tervezettnek több mint kétszerese, és mintegy 17 milliárd forintot kellene valamilyen más forrásból előkeríteni, vagy a felújítást még tovább halasztani. Ez utóbbi azonban lehetetlen, hacsak nem kockáztatják azt, hogy a híd egy része egyik pillanatról a másikra leomoljon.
Nőttek az acélárak, és az áfa is..
Komédiába illő magyarázkodás kezdődött ekkor. Először arra hivatkoztak, hogy időközben megemelkedtek az acélárak, ráadásul az ÁFA is nőtt. Ez a kijelentés tételesen nem volt igaz, az acélár ugyanis a válság miatt éppen csökkent, az ÁFA pedig csak júliustól, akkor is a költségnövekedés mértékéhez képest jelentéktelen arányban nő. Az újabb hivatkozás az volt, hogy nőtt az árfolyamkockázat, és a szűk határidő is árnövelő tényező.
Ez az érv is nevetséges, mert a költségkeret tavaszi elfogadása óta a forint stabilabbá vált, az időszűkével pedig akkor is tisztában voltak. Következett az aduásznak szánt indok: csak két pályázó van, akik a főváros szorult helyzetét kihasználva irreálisan magas árakat adtak, azaz nem a tervezett költség volt túl alacsony, hanem a gonosz vállalkozók akarnak nyerészkedni.
Mindezzel szemben a szomorú igazság az, hogy a hídfelújítás körüli színjáték és tudatos félrevezetés már csaknem két éve folyik. A főváros felkérésére ugyanis a Főmterv mérnökei még 2007-ben előzetes felmérést készítettek a Margit híd állapotáról és a teljes rekonstrukció költségigényéről. Ennek eredménye a mi forrásaink által is megerősített sajtóinformációk szerint akkori árakon 21 milliárd forint volt! A városházán ettől csaknem infarktust kaptak, és arra ösztönözték a Főmtervet, vigye lejjebb a becslését, amit az – nem szívesen ugyan, de - meg is tett. Némi műszaki módosítással nettó 16 milliárdra faragta le azt.
Egyre alacsonyabb ár - szemben a valósággal
Az illetékeseknek ez sem volt elég, mivel a kiadások egy részét uniós forrásból akarták fedezni, 50 millió eurós érték felett azonban más, szigorúbb a brüsszeli döntéshozatali folyamat, így a várt költséget nagyjából 14 milliárd forint alá kellett lenyomni. Ezt aztán meg is tették, és bruttó 13 milliárdot rögzítettek a költségvetésben, miközben mindenki tisztában volt azzal, hogy ez messze van a realitásoktól. Teljességgel érthetetlen, miért hitték a döntéshozók, hogy megúszhatják a következményeket, és nem kell előbb-utóbb szembe nézniük a valósággal. A legelképesztőbb az, hogy a felelősség elkendőzésére kezdettől fogva félreinformálták a közvéleményt, elhallgatva a Főmterv eredeti költségbecslését.
A kutyakomédia akkor érte el a csúcspontját, amikor nyilvánosságra kerültek a két évvel ezelőtti számokhoz nagyban hasonlító ajánlati árak. A lényegében azonos műszaki tartalom miatt azok nem lephették meg a városházát, ennek ellenére a már említett magyarázkodással próbáltak bolondot csinálni mindannyiunkból. Szakértők szerint az árak még így is lehettek volna alacsonyabbak, ha a kiírás nem tartalmaz olyan kitételeket, amelyek törvényszerűen dráguláshoz vezettek.
Ilyen például egyebek mellett az, hogy az ajánlattevőknek átalányárat kellett megjelölniük anélkül, hogy részletes állapotfelmérést végeztek volna. Ezért kénytelenek voltak a még nem látható munkákra jelentős biztonsági tartalékkal számolni. A kiírás sokmilliárdos előfinanszírozást is követelt a kivitelezőtől, s ez a mai pénzügyi helyzetben szintén komoly kockázatot jelent, amit a jelentkezők értelemszerűen be is áraztak.
Az előzmények és a tények ismeretében a fővárosi közgyűlésnek nem volt más választása, mint elfogadni a magasabb költségeket, és annak fedezetét máshonnan előteremteni. Egy útfejlesztés elhalasztása mellett jól jött az egyébként bizonytalan tartalmú híd és felüljáró felújítási keret, amelyből a jelek szerint könnyen kiemelhető 14 milliárd forint. Nem véletlen, hogy az általános gyakorlattal ellentétben az ellenzék egy része is támogatta a módosítást, a maradék pedig tartózkodott. Ők is ismerték ugyanis a Főmterv számait, pontosan tudták, hogy a 13 milliárdos keret nem elegendő, a Margit híd viszont nem várhat tovább. Most már csak az a kérdés, ki lesz a kivitelező, akinek az árajánlatát ezután már nemigen tudják vitatni. A döntést a városvezetés július második felére ígéri.
