Fektess be forintban, adósodj el külföldi valutában!

Hosszú évek óta érvényes a jelszó a világban: fektess be magas kamatozású devizanemekben – például török líra, forint, rubel - kölcsönt pedig alacsony kamatozású pénzekben – yen, svájci frank - vegyél fel. Az elmúlt hónapokban némileg megingott a talaj az erre játszó spekulánsok lába alatt, kérdés az, hogy a jövőben mire számíthatunk.

A jelzálog-piaci válság lassan lecsengeni látszik, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a központi bankok, egyes országokban részint a kormányok kiválóan kezelték, kezelik a helyzetet. Bőségesen támogatják a teljes pénzügyi rendszert, az USA-ban és Nagy-Britanniában látványosan alacsonyabb kamatfeltételek mellett. Többek között a piacon kószáló pénzmennyiség növekedése is fűti az inflációt, ami az árupiaci – mezőgazdasági termékek, olaj, nemesfémek – termékek esetében sokkolja a közvéleményt, nap mint nap új rekordárakkal. Azok az országok, amelyek a laza pénzügypolitika és az ezzel járó befektetői bizalmatlanság, az átlagosat meghaladó áremelkedések miatt eddig is magas szinten voltak kénytelenek tartani a kamatokat, most a globális inflációs nyomás alatt tovább emelnek. Ebbe a körbe tartozik a forint is. A magas forint kamatok, a jó hozamgörbe ugyanakkor jó támaszt biztosít az árfolyamnak. Különösen igaz ez olyan piaci hangulatban, amikor a nagy nemzetközi intézményi befektetők pénztárcája ismét tágra nyílik, és keresik a belátható kockázatokat nyújtó lehetőségeket.

Hosszan lehetne sorolni a forint kapcsán a kockázati tényezőket: a belpolitikai bizonytalanságot, az exportszektor versenyképességi kihívásait, a csökkenő GDP-növekedést, a magas inflációt, az eurobevezetés egyre távolabb tolódását. Mégis: amikor javul a nemzetközi befektetői hangulat, a rossz hírekre egyre kevesebben kíváncsiak, a befektetők nálunk is a jó híreket akarják meghallani: javul a költségvetési egyensúly, csökken a fizetési mérleghiány, felfelé araszol a tőzsdeindex, jók vállalati eredmények a tőzsdei blue chip körben. Tény, hogy az év első negyedévében tapasztalható bizonytalan devizapiaci hangulatot az elmúlt hetekben ismét az euro – forint árfolyam stabilitása váltotta fel, a kurzus a 250 – 255 közötti, viszonylag szűk sávban mozog. Figyelembe véve a devizapiaci euro kínálatot és forint keresletet – az éves költségvetési hiány kétharmadát külföldi befektetők, mégpedig jórészt euro eladásból finanszírozzák, a hazai vállalatok és a lakosság körében változatlanul népszerű devizahitelezés is forint keresletet támaszt -, jó eséllyel számíthatunk még a mai szinthez képest is erősödő forintra.

Itthon évek óta jól jár az, aki svájci frankban veszi fel a kölcsönt, vagy aki euró-ban és dollárban adósodik el. Az említett pénznemekre fizetett kamat jóval alacsonyabb, mint a forint kamata, az árfolyamban pedig hosszabb távon eddig nem tapasztalhattunk olyan negatív elmozdulást, ami a kamatelőnyt ellensúlyozta volna. Még a világ pénzügyi rendszerét megrendítő jelzálogpiaci válság alatt is jól jártunk a devizapiaci kockázat felvállalásával, vélhetően nem fogunk csalatkozni e hitünkben az elkövetkező hónapokban sem. Az idegen pénznemben történő eladósodás persze minden esetben árfolyamrizikóval jár, ezt akkor tanuljuk meg igazán, ha a hatását a saját bőrünkön érezzük. Ez a hatás eddig általában pozitív volt, azaz nyertünk vele, de ne felejtsük el, a piacban mindig benne lehet a negatív következmény, tehát a veszteség lehetősége is.