Az extraprofit adója nem vész el, csak átalakul

A Jarsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa bevezetőjében emlékeztetett, hogy a kormány az elmúlt években fokozatosan csökkentette a különböző adók számát. „2016-ban még 60 féle adónem volt, ezt 2022-re 51-re redukálták, de sajnos az elmúlt évre ez a trend megfordult. Több új adónemet is bevezettek és jelenleg azt látjuk, hogy szaporodnak vagy meghosszabbodnak ezek a formák” – közölte dr. Baráti Ákos.

A jelenlegi extraprofit adóknak nevezett speciális adók az államháztartási egyensúlyt hivatottak növelni, vagy helyreállítani – tette hozzá. Mint fogalmazott, az extraprofit adónak az a sajátossága, amit a nevében is sugall: olyan cégekre vetik ki, ahol valamilyen extra speciális profit nyereség jelentkezett. Bár ez nem minden helyzetben értelemszerű – vélte.

Példaként említette az úgynevezett MOL-adónak elkeresztelt energiaszektort bővítő adót, ahol szerinte nem beszélhetünk tipikus extraprofit adóról.

„Ott arról van szó, hogy az olyan vállalkozásoknak, akik abból profitálnak, hogy Oroszországból, az orosz reláció területéről olcsóbban szerzik be a nyersanyagokat, mint azt a világpiaci ár alapján lehetne, a nyereségüknek egy jelentős részét le kell, hogy adják az állam számára.”

Ezzel szemben ismert egy másik különadó, ami a légitársaságok hozzájárulása néven ismerhető meg. Alapvetően ezt az adót egy éve vezették be, és ez elvileg egy rendeleti úton bevezetett adó volt. „Ez azonban komoly felhördülést okozott, miután a fapados járatok jegyárai drágultak s ezt a lakosság azonnal megérezte.”

Ennek alapvetően az volt a célja, hogy kicsit visszaszorítsa a rendkívüli keresletet, illetve a közteherviselést a légitársaságok szintjén kicsit megnövelje. „Ezzel kapcsolatban például jelenlegi változás, hogy rendeleti szintről átkerül törvényi szabályozásba, ami azt jelenti, hogy megszűnik az ideiglenes jellege. A törvény indokolásában az is szerepel, hogy ez alapvetően zöld adóként tartósan velünk maradni. Így például ez az adó egy állandó szereplője lesz a magyar adórendszernek – ismertette a hátteret a szakértő.

Bár az Európai Uniónak még tavaly azt ígérte a kormány, hogy ezeket az extraprofit adókat már 2024-től megszünteti. A határidő módosítását azonban kikényszerítette a költségvetés jelen állapota, amit maga dr. Baráti Ákos is kényes kérdésként definiált.

„Ez egy nagyon kényes kérdés. A gazdasági trendek és az adótestületek nagyon összefüggenek. Magyarországnak a legnagyobb adóbevétele alapvetően az áfából van, amit lényegében minden terméken megfizetünk. Az infláció emelkedése mellett a fogyasztás a múlt évben még nőtt, és ezért rekordmennyiségű áfabevételt eredményezett az azt megelőző évhez képest. Idén viszont már visszaszorult a fogyasztás és ezzel arányosan csökkennek az áfabevételek.”

Ezt pedig valahonnan ki kell pótolni.

Emlékeztetett, hogy a különadókkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak alapvetően az a problémája, hogy mondjuk egy áfával, egy társasági adóval, elég széles kört lehet megadóztatni.  „Például, ha a társasági adót megemelem 9 százalékról mondjuk 15-re, akkor azt alapvetően minden vállalkozásnak, ami a tao alatt van, meg kell fizetnie. A specifikus adókkal viszont a kormány esetleg olyan szektorokat is megadóztat, amivel versenytorzító hatást is érhet el. Nyilván az EU ezt alapvetően nem méri jó szemmel.”

Bár az Unió területén láthatunk adótörvény-változásokat, szektorális adók bevezetését is, tehát ez nem egy magyar specifikum önmagában. Itthon azonban ezek az átlagosnál valamivel magasabb a jogalkotási sebességet tesznek ki – fűzte hozzá. Ez pedig mind a jogbiztonság, mind a tervezhetőség szempontjából sok nehézséget okoz. Ráadásul EU-s szinten is szabályozva vannak egyes adónemek.

„Az államnak most alaposan meg kell fontolnia, hogy melyik az a szektor, ahol a leghatékonyabban be tudja szedni ezeket az adókat, ahol a legkisebb az adóelkerülés valószínűsége, ahol a leghatékonyabb az ellenőrzés” – nyilatkozta dr. Baráti Ákos ügyvéd, adószakértő a Jazzy Business Class adásában.

(Kiemelt kép: illusztráció – utasok állnak a Ryanair utasfelvételi pultjai mellett az Adolfo Suarez Madrid Barajas repülőtéren 2022. június 24-én tartott sztrájk idején. Fotó: OSCAR DEL POZO / AFP)