Erre számíthatnak a devizahitelesek
Csalódniuk kell azoknak, akik az Alkotmánybíróság döntésétől vártak megoldást a devizahitelek problémájára, az érintettek – beleértve a bankokat, az adósokat, sőt részben a költségvetést is – így is, úgy is százmilliárdokat veszítenek. A bajokat csak növeli, hogy a forint gyengülő pályán van és ez a trend tartósnak látszik.
Szakértők hónapok óta mondják, hogy Matolcsyék a tűzzel játszanak az erőltetett tempójú kamatvágással, mert ha a kedvező nemzetközi befektetői légkör megváltozik, visszaüt a hozamfelár túlzott csökkentése. Ennek már a tavalyi év végétől voltak jelei, összefüggésben azzal, hogy az amerikai pénzpumpa fokozatos leállításának megkezdésével, a likvid pénzmennyiség visszafogásával a legnagyobb befektetők átrendezik a portfólióikat. Ennek legnagyobb vesztesei a feltörekvő országok, dollár tízmilliárdok tűntek el ezekről a piacokról, aminek a hatása megmutatkozott a helyi tőzsdék és valuták árfolyamain. Jól látszott ez a forint és a BÉT teljesítményén is.
A számunkra kedvezőtlen folyamatra az ukrán válság rátett egy nagy lapáttal. Az elhúzódó és nyilvánvalóan nehezen kezelhető, a nemzetközi légkört egyre jobban feszítő konfliktus felgyorsította a tőkekivonást nem csupán a közvetlenül érintett, de a környező országokból is: a befektetői szemüvegen át nézve az egész régió bizonytalanabb tereppé vált, hiszen rengeteg szállal kötődik a válság szereplőihez. Gondoljunk csak arra, hogy hazánknak is fontos partnere Ukrajna, de ennél sokkal lényegesebb, hogy szomszédunkon keresztül bonyolítjuk kereskedelmi forgalmunkat Oroszországgal, így jutnak el hozzánk például a létfontosságú energiahordozók.
Éppen ezért meghökkentő az a passzivitás, ahogy a magyar kormány a mellettünk zajló válságot kezeli. Nem lehet egy „mi nem vagyunk részesei a konfliktusnak” kijelentéssel elintézni azokat a veszélyeket, amelyek az eszkalálódás esetén fenyegetnek minket. A helyzet pedig sajnos – a krími népszavazás nyomán – egyelőre csak éleződni látszik, és ez pénzügyi minipánikhoz vezethet. Ennek előszelét már érezzük azzal, hogy a forint árfolyama a fő valutákkal szemben kétéves mélypont körül ingadozik, és a közép-európai térségben a legtöbbet veszített az értékéből.
Ebben a magyar gazdaság kilátásainak kedvezőtlen külső megítélése mellett a jegybank kamatpolitikája is komoly szerepet játszik. A vágások nyomán a nálunk elérhető hozamfelár már nem ellensúlyozza eléggé a megnövekedett kockázatokat, és ez a pénzkiáramlást gyorsítja. A jelek szerint a kormányt és az MNB-t a forint idei 6 százalék körüli gyengülése eddig nem zavarta, utoljára még tavaly év végén erősítették az árfolyamot, hogy a december végi adósságszám kedvezőbb legyen. Azóta még verbális beavatkozás sem volt, sőt a kamatcsökkentés folytatásának ígérete a gyengülés irányába hatott.
