Emelné a nyugdíj-korhatárt a kormányfő, az ellenzék támad

Nincs még egy olyan kényes téma Európában, mint a nyugdíjkorhatár-emelése. A magyar választók is inkább lenyelik a magánnyugdíj-rendszer eltörlését, mint a a korhatáremelést, és Nicolas Sarkozy francia elnöknek is heteken keresztül tartó sztrájkokkal és demonstrációkkal kellett szembenéznie, mikor keresztülvitte korhatár-emelési tervét.

2011. január 27., 04:44

Kevés téma gerjeszt olyan indulatokat Európa országaiban, mint a nyugdíjkorhatár emelése, mégis van egy ország, ahol ez a regnáló kormányfő választási ígérete. A jelenlegi kormányfő, Lars Lökke Rasmussen ugyanis a napokban tette közzé, ha a választók ebben az évben újra bizalmat szavaznak neki az esedékes parlamenti választásokon, akkor 71 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. Ez a lépés nehezen illeszkedik bele a Dániáról alkotott képbe, az ország ugyanis még a bőkezű Nyugat-Európában is szociális paradicsomnak számít. A munkanélküli segély például csaknem kétszer annyi, mint a szomszédos Németországban, igaz, hogy a munkanélkülivé vált állampolgárok nem sokáig élvezhetik a az állam nyújtotta szolgáltatásokat, gyorsan és hatékonyan közvetítenek nekik munkát, és semmilyen formában sem lehetséges a munkanélküli segély - akár önként, akár kényszerből - éveken keresztüli élvezése.

A lépés célja hasonló, mint a magyar nyugdíjszabályok folyamatos átalakításának - a gyengélkedő szociális rendszer és a nyugdíjkassza megerősítése. A demográfiai helyzetn ugyanis hasonló egész Európában: a lakosság mindinkább elöregedik, és az aktív korúak száma egyre fogy - írta a

Világgazdaság Online.

A lépések bejelentésének időzítése - éppen a választási kampány indulásánál - talán veszélyesnek minősülhet, hiszen komoly céltáblát nyújt a kormány ellenzékének. A dán választók azonban szinte biztos, hogy a szimpla bírálatok mellett alternatívákat is hallani akarnak majd, hogyan is lehetne a dán nyugdíjrendszert megmenti az összeomlástól a korhatár emelése nélkül, biztos recept azonban nem létezik. Ezért lehet, hogy Rasmussen kormányfőnek lesz alkalma keresztülvinni radikális lépését.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.