Elemző: mindenkihez elérnek a megszorítások
Lehetetlen tartani a Matolcsy György-féle gazdaságpolitikát, így a kormány kénytelen lesz szembemenni az eddig követett, felső-középosztálynak kedvező lépésekkel. Ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja a jövő évre vállalt 3 százalék alatti hiányt, valamint az adósságállomány csökkentését, újabb adókra és majdnem 1000 milliárdos megszorításokra lesz szükség. A szuperbruttó kivezetése szinte biztosan elmarad, de sor kerülhet luxusadók bevezetésére is.
Orbán Viktor tizenegy vezető közgazdásszal - Bod Péter Ákos, Csaba László, Járai Zsigmond, Hamecz István, Barcza György, Szász Károly, Töröcskei István, Szapáry György, Arnold Mihály, Soós Lőrinc és Auth Henrik - folytatott megbeszélésén a szakértők többsége egyetértett az államadósság- és deficitcsökkentő gazdaságpolitika folytatásával, a szerkezeti átalakítások szükségességével és óva intették a kormányt az arányos adórendszer megváltoztatásától és az adó, ezen belül a jövedelemadó emelésétől - mondta el Matolcsy György a megbeszélést követően csütörtökön.
Egyetértettek abban is, hogy a mostani pénzügyi válság erőteljes, új kockázatot jelent az országnak és akár 8-10 évig is elhúzódhat, ahogy abban is, hogy bár Magyarország eltávolodott a válság magjától, de továbbra is veszélyes a helyzet a gazdaság sebezhetősége miatt. Hangsúlyozta: folytatni kell az államadósság csökkentését, a szerkezeti reformokat, a 2011-es költségvetésben lévő 100 milliárdos "lyukat" be kell foltozni, és tartani kell 2012-ben a 3 százalék alatti hiányt, mindezt megszorítócsomag nélkül.
Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a kormány jövő héten tárgyalja a jövő évi költségvetést második olvasatban, és egyeztetnek a 100 milliárdos költségvetési "lyuk" befoltozásához szükséges intézkedésekről. Utóbbiról konkrétumot nem mondott, de annyit megjegyzett, hogy olyan lépések várhatók, amelyek az adóbehajtás hatékonyságát növelik. A közgazdászok óvták a kormányt a jövedelemadó emelésétől - mondta Matolcsy György és megjegyezte, hogy az ország adókoncepciója 2018-ig világos: csökkentjük a jövedelemadókat. Hozzátette: a forgalmi adókat hatékonyabban kell beszedni, mert 600 milliárd forint nem folyik be a költségvetésbe erről a területről. Arról is beszámolt, hogy a szakértők szerint a fogyasztás zuhanásának megállítása mögött az egykulcsos adó áll - írta a
Népszava.Ezúttal a fideszes tabuk dőlhetnek meg
"A baj sokkal nagyobb annál, hogy elegendő legyen a kiadások egyszerű levágása" - jelentette ki Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója. Az idei költségvetés is csak a nyugdíjvagyon államosítása miatt érheti el a 2 százalékos többletet, anélkül hét százalékos mínuszt mutatna. Ebben persze szerepelnek azok az 500 milliárd forintot jelentő, egyszeri kiadások, amelyeket még idén költenek el a BKV és a MÁV stabilizálására, valamint a PPP-s szerződések kivásárlására.
Vértes András szerint mindez azt jelenti, hogy az egyszeri kiadások nélkül is 5 százalékos lenne a deficit. Ezt kellene 3 százalék alá csökkenteni, ami nagyjából 800-1000 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel egyenértékű. "Ekkora vágást viszont már nem lehet megoldani strukturális átalakítás nélkül" - mutatott rá a közgazdász, aki szerint a Fidesz nem folytathatja tovább azt az ellenzékben megkezdett politikáját, amely gátat szabott minden reformkezdeményezésnek.
Az átalakításokban érintett ágazatok pedig az elmúlt húsz évben változatlanok: az egészségügy, a felső- és közoktatás, közösségi közlekedés valamint az önkormányzati rendszer.
Vértes András szerint a Fidesznek el kell fogadnia, hogy ezekben a szférákban közös finanszírozásra van szükség. Ehhez vizitdíj, tandíj és más olyan népszerűtlen lépésekre is szükség lehet, amelyeket a mostani kabinet ellenzékben még hevesen ellenzett. Mindemellett az elmúlt egy évben folytatott gazdaságpolitikának is búcsút inthet a Fidesz: a gazdagoknak kedvező adórendszeren például szinte biztosan változtatni kell, így a jövő évre tervezett szuperbruttó kivezetését feltehetően elhalasztják.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója szerint azért sem jelent megoldást a kiadások levágása, mert ezekből a tételekből nem takarítható meg akkora összeg, amely jelentősen befolyásolná a költségvetés helyzetét. Példaként a rokkantnyugdíjasokat említette, a kormány ugyanis néhány év alatt a felére csökkentette volna a rokkantnyugdíjakra szánt összegeket. A felmérések viszont azt mutatják, hogy legfeljebb 9-10 százalékos csökkenés érhető el, ráadásul ezeknek az embereknek más típusú ellátást kellene biztosítani, miután a munkaerőpiacon esélytelenek.
Elegendő magyarázat, hogy mindenért az államadósság a felelős?
A költségvetési kiadások visszafogása további negatív hatást gyakorolhat a Fidesz népszerűségére, de a kormánypárti kommunikáció szinte biztosan felkészült erre - kommentálta a várható kiadáscsökkentések politikai hatásait Varga Áron, a Policy Solutions elemzője. Szerinte ezt mutatja a napirenden tartott "elszámoltatás", illetve a csütörtökön megszellőztetett "második megfigyelési ügy".
Ugyanakkor a költségvetésben - főként a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások államosítása miatt - lehetnek további tartalékok, azaz nem biztos, hogy minden forintnyi kiadáscsökkentést "az emberek" fognak megfizetni, legalábbis nem azonnal. A fő kérdés továbbra sem az, hogy veszít-e a Fidesz a népszerűségéből, hanem az, hogy a kiábrándult választók a bizonytalanok táborát növelik tovább, vagy lesz-e olyan politikai erő, illetve melyik lesz az, amely meg tudja szólítani ezt a választói csoportot. Egyelőre az ellenzék annak ellenére sem képes saját bázisát növelni, hogy a Fidesz meglehetősen konfrontatív politikát folytat. Az pedig még nem látszik, hogy ebből hosszú távon a szélsőjobb vagy a baloldal képes majd profitálni - tette hozzá.
Varga Áron szerint a Fidesz retorikájában központi helyet elfoglaló államadósság kielégíthető magyarázat lehet a választóknak, miután valóban ez a megszorítások fő oka. Azonban az adósságállomány növekedéséért immár nemcsak a szocialista-liberális kormányok tehetőek felelőssé, de a Fidesz egyes intézkedései - gondoljunk a személyi jövedelemadó csökkentésére vagy a MOL részvényeinek megvásárlására - is több százmilliárdos tételben növelték az adósságállományt.
Az indoklás tehát elfogadható, azzal a kiegészítéssel, hogy még ha eltérő mértékben is, de immár mindkét politikai oldal átgondolatlanul növelte az állami kiadásokat. A Fidesz kommunikációja középtávon azonban nehezen lesz tartható, hiszen a kormánypárt továbbra is próbálja sulykolni, hogy "nem lesznek megszorítások". Ez a fajta kommunikáció az egyre nyilvánvalóbb költségvetési kiadáscsökkentések idején meglehetősen visszás lehet.
A Policy Solutions elemzője úgy véli, nem erősíti fel a kormány politikai kockázatait, hogy ősszel több sarkalatos törvény is napirendre kerül. A kézzel fogható, pénzben mérhető változások mindig nagyobb veszélyt jelentenek az aktuális kormányok számára, mint az olyan nehezen érhető, elvont és összetett változtatások, amilyeneket például a választási törvény vagy az önkormányzatokról szóló törvény hozhat. Ezek a politikai lépések más-más réteghez érnek ezek el: míg a megszorítások - a tehetősebb rétegen kívül - mindenkit érintenek, addig a kétharmados törvények módosítása inkább csak a politikával és közélettel aktívan foglalkozó réteghez jut el. Ez a két típusú intézkedés-sorozat tehát inkább párhuzamosan, mintsem egymást erősítve fejtheti ki a hatását - mondta Varga Áron a Népszavának.
