Elbukott tíz milliárdot a Budai vár
A Szent György tér, az ország egyik emblematikus helyszíne a Budai Várban még ma is a II. Világháború nyomait viseli. Nem építették újjá, bár az elmúlt öt évben hosszú egyeztetések folytak a Budai Vár rekonstrukciójáról, a Honvéd Főparancsnokság épületének átépítéséről. Kiemelt projekt, tíz milliárdos európai uniós fejlesztési pénz úszott el nemrég egy kormánydöntést követően. „Vérszégyen!” – mondta Zoboki Gábor építész egy szakmai fórumon.
A visszaemlékezések szerint Finta József a Tervtanács egyik ülésén korábban azt mondta, hogy a Várat, vagy egyáltalán nem kellett volna bombázni, vagy jobban kellett volna bombázni. – idézte fel Kis Péter építész a neves szakmatársat annak kapcsán, hogy a Várral kapcsolatban nemrég egy fájdalmas hírt jelentettek be.
A kormány az év elején kivette a kiemelt projektek listájából, vagyis nem ad támogatást a Budai Vár rekonstrukciójához. Ha az állam nem fizeti ki a fejlesztés önrészét, akkor az EU sem ad támogatást a projekt megvalósításához. Következésképp marad a Honvéd Főparancsnokság világháborús sebeket őrző, mai torzója, a korábbi épület „lábazata”.
“Esztétikai konzervatívizmus”
A II. Világháború pusztítását feldéző Kis Péter 2004-ben megnyerte a Szent György tér
“Két út áll a kormány előtt: fogadják el a 2004-es pályázat eredményét, akkor is, ha a magyar közvélemény esztétikai konzervativizmusa miatt irtó nehezen tudna elviselni egy ennyire mai épületet a Várban, vagy írjanak ki hallatlan sebességgel új pályázatot”- írta 2007-ben Finta József a Magyar Építész Kamarának fogalmazott levelében a szakma aggódó véleményét.
Nem írtak ki új pályázatot, hanem rengeteg egyeztetés, majd a lázas tempójú újabb és újabb változtatások következtek azért, hogy a projekt uniós pénzhez juthasson. A pénzfolyam elnyerésének feltétele az lett volna, hogy 2008-ban engedélyezett tervek álljanak rendelkezésre.
Önkormányzati változtatási tilalom
Tavaly a nyertes tervező mellé operatív tervezőként Zoboki Gábor is társult, azért hogy időre elkészüljenek. Ám tavaly ősszel a Nagy Gábor, fideszes polgármester vezette önkormányzat változtatási tervet rendelt el az érintett területre. A kormány válaszlépéseként a Budai Vár rekonstrukcióját kivette a kiemelt projektek közül.
Ma már minden érintett sajnálja a dolgok jelenlegi állását, de talán még nem érett meg az idő arra, hogy a döntéshozók a valóságos tanulságokat levonják. A Kortárs Építészeti Központ a napokban egy szakmai vitára hívta az érintetteket. Ott volt az első kerület polgármestere, a helyi főépítész, a projektgazda szerepében a Budai Vár Kht munkatársa, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselője, Kis Péter és Zoboki Gábor tervezők. A beszélgetésben érdekes szubjektív elemek is felhangzottak. Nagy Gábor például kikottantotta, hogy ő akkoriban nem tudta elképzelni, ahogyan a lebegő oszlopcsarnokban sétálna. Bár az évekig tartó egyezteés során az terv oszlopcsarnok nélküli változatát már ő is elfogadta.
Az is meglepő ötletnek tűnt, amikor kijelentette, komolyan gondolkodtak azon, mi lenne, ha a régi, eredeti, épület újra megépítését szorgalmaznák.
Vízió 2025-ig
Az este folyamán a véleményalkotásban Zoboki Gábor ment a legmesszebb. Vérszégyennek nevezte azt, hogy az ország emblematikus helyszíne hatvan éve várja hogy helyre hozzák. „A Szent György tér olyan, mintha az Akropolis közepén állnák” – mondta. Sürgette, hogy „Legyen vége a „tutyi- mutyi elbaszós” világnak!” Elképzelése szerint a szakembereknek ki kell találni mi legyen a Budai Vár hosszútávú koncepciója. Mi legyen ott? Mi legyen a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elhelyezésével? Milyen funkciókat kell kiszolgálnia turisztikai helyszínként a Várnegyednek?
És még megannyi kérdés, amire meg kell adni a választ, majd elkezdeni a megvalósítást. Zoboki Gábor 2025-ig vázolta a belátható, elképzelt időszakot. A résztvevők közül volt aki még ezt is félreértette, azt mondta, talán nem kellene addig várni…
