Ébresztő, polgártársak!

LAMPÉ Ágnes

Lentner Csaba

közgazdász, egyetemi tanár, a közgazdaság-tudomány kandidátusa. Kutatási területe a bankszabályozás és a pénzügytan. 1998 és 2002 között a MIÉP országgyűlési képviselője.
Pályafutását 1990-ben a Magyar Nemzeti Bankban elemzőként kezdte. 1996-ban a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense. 1999-ben a Pénzügytan-Számvitel-Statisztika Intézet igazgatója. 2009-ig a Doktori Tanács törzstagja. 2010–11-ben a párizsi Sorbonne egyetem Doktori Iskolájában kutatóprofesszor és PhD-témavezető.

2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Közpénzügyi Tanszék vezetője. 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank új típusú közgondolkodási műhelyének vezető szakértője: a Pallas Athéné Domus Scientiae Közalapítvány, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumainak tagja.

– Jó pár jegyzet. Ennyire készült?
Mindenre készülök. Sejtem, miket kérdez majd. Na, let’s go!
– Milyen kérdésekre számít?
Mindenfélére. Az öné is fontos szakma. Nem úgy van, hogy csak beszélgetünk.
– Az EchoTV-s interjúban Bayer Zsolt azzal állt elő, hogy szobrot kellene állítani Matolcsy Györgynek. Egyetért?
Magyarországon hat éve zajlik az önálló költségvetési törvényalkotás megteremtéséről szóló szabadságharc. A költségvetés, az adótörvények és a monetáris politika immár a gazdaság és a társadalom igényeihez igazodik. Ezt Matolcsy György vitte végig. Rá olyan magyar közgazdászként emlékezik majd a történelem, aki az évtizedeken át regnáló neoliberális piacgazdasági modell helyére pénzügyi stabilitást és gazdasági növekedést beindító rendszert teremtett.
– Akkor hát legyen szobra?
Ha nem is a jövő héten, de előbb-utóbb igen. Zsolti javaslata szimbolikus.
– Zsolti?
Hogyne, hiszen barátok vagyunk.
– Először a kisgazdákhoz, majd a MIÉP-hez csatlakozott, nem a rendszerváltó Fideszhez.
Az ember az életében egyszer kitombolja magát, lázad valami ellen. Én későn érő típus vagyok, a harmincas éveimben cselekedtem így. A kisgazdáknál parlamenti tanácsadó, frakciószakértő voltam, mígnem 1997–98 táján megkerestek a MIÉP-től. Át is léptem, képviselőként négy évet becsülettel szolgáltam, de 2002-ben, rögtön a választások után kiléptem. Ha egy párt a küszöböt sem éri el, baj van. Ráadásul nem vagyok híve a kirekesztésnek.
– Akkor mit keresett egy kirekesztő pártban?
Menet közben is rühelltem a „rekesszük ki a szőke nőket”, az MSZMP-tagokat meg a más etnikumúakat tartalmú szöveget. A vereség után úgy láttam, társadalmi hasznosságomat másban kell keresnem. Jobboldali vagyok. Egyik ősöm, gróf Nemeskéri Kis Miklós ’48-as szabadságharcos. Őseim között evangélikus püspökök, lelkészek voltak. Ideálom a liberális állam, aktív központi szabályozással. És meg fog lepődni: a szocialista tervgazdálkodási rendszerben is látok hatékony elemeket.
– Tényleg meglepődtem.
Nem áll távol tőlem az 1968 utáni magyar modell. Akkoriban nem volt munkanélküliség, az emberek kiszámítható életszínvonalon éltek. Ésszerű állami beavatkozásra, szabályozásra és ellenőrzésre igenis szükség van. Politikailag is ezért vagyok a híve annak, hogy a jegybank makrogazdálkodási síkra helyezze a működését.
– Vagyis avatkozzék csak be?
Persze. Az MNB kiválóan végzi munkáját.
– Bayer Zsolt így fogalmazott az MNB körül kialakult helyzetről: „Nyilvánvalóan belpolitikai szándékból kavart aljas és undorító botránysorozatban és lejárató kampányban, úgy nagyjából 99 százalékban minden hazugság, ami elhangzik. Ehhez képest cáfolat alig. Ami van, az is erőtlen, gyenge és magyarázkodásnak tűnik. Én fuldoklom a fölháborodástól időnként...”
Ketten fuldoklunk Zsolttal. A polgári értelmiség két éve Csipkerózsika-álmát alussza. Amikor nehézségek vagy igaztalan vádak érnek minket, hol vannak? Amikor a kormány növekedési politikáját biztosító Magyar Nemzeti Bankot ki akarják lőni, az értelmiségnek aláírásgyűjtést kellene indítania, petíciót kéne közzétennie. Hol van a Professzorok Batthyány Köre? A békemenetes barátaink? Kerényi Imre? Művészek, írók, költők, műfordítók? Ébresztő, polgártársaim!
– Bayer Zsolt kiállt Matolcsy mellett.
Igen, Zsolt rendes. Már ketten vagyunk.
– Lánczi András, a Corvinus új rektora, a Századvég korábbi igazgatója, orbánista értelmiségi a minap az MNB-alapítványok százmillióiról úgy nyilatkozott: az mind közpénz.
Nem közpénz!
– A Corvinus rektora nem ért ehhez a közgazdasági alapkérdéshez?
Ő politológus, nem közgazdász, nem közpénzügyekkel foglalkozik.
– Az Alkotmánybíróság is azt mondja, hogy a jegybank pénze alapítványba csorgatva közpénz.
Az Alkotmánybíróság tagjai nem kellő alapossággal jártak el.
– Ők sem értenek hozzá?
Hátba döfték Matolcsy Györgyöt.
– Surányi György volt jegybankelnök szerint az MNB a magyar államháztartás része. Ha nyereséges, akkor a magyar államháztartásnak hoz nyereséget, ha veszteséges, a központi költségvetésből segítik ki.
Az államháztartási törvénynek nem része az MNB, de a központi költségvetést és a lokális államháztartási rendszert, a kormányzati gazdaságpolitikát támogató monetáris politikát folytat, így Magyarország közpénzügyi rendszerének részévé vált. De pénze attól még nem lett közpénz, ugyanis nem szed adókat. 12 600 milliárd forrásállományából pedig mindössze tízmilliárd állami vagyon van benne. Ezért is fontos, hogy nyereséges legyen.
– Surányi szerint a jegybank nyereségessége a monetáris politika vonatkozásában nem szempont, hiszen az árfolyam változik, a forint reálértéke csökkenhet. Így amit az egyik oldalon nyer, a másikon elveszítheti.
Surányi György jegybankelnökként alkotmányos mulasztást követett el, mert – bár megtehette volna – nem kezdeményezte, hogy törvényt alkossanak az MNB nyereségéről. Így arra ma sincs törvény, hogy az MNB nyereségét be kellene fizetni az államháztartásba.
– Vagyis Matolcsy is alkotmányos mulasztást követett el?
Nem ez a lényeg, hanem az, hogy Surányi 1996-ra kétezermilliárd forint veszteséget halmozott fel, aminek hátterét nem engedte ellenőrizni, hanem az adófizetők nyakába varrta.
– Ön úgy fogalmazott: „Ha ki tudnák lőni Matolcsy Györgyöt és csapatát, azzal a 2018-as választások eldőlnének.” Mintha túlértékelné a jegybankelnök szerepét.
A Varga Mihály által irányított Nemzetgazdasági Minisztérium tevékenysége 2013 óta lelassult, a valós gazdaságpolitikai intézkedések a nemzeti banknál összpontosulnak.
– Matolcsy átvette Varga szerepét?
Próbál neki segíteni. Abból lett a háromszázalékos gazdasági növekedés, hogy az MNB adott háromezermilliárd forintot a növekedési hitelprogramhoz, beruházási hitelt nyújt, alacsonyan tartja a kamatot. Részben a Nemzetgazdasági Minisztérium gyengesége miatt végzi ezt a munkát az MNB. 2013 óta monetáris rendszerváltás zajlik, a jegybank szárnyal. Matolcsy hiperaktív személyiség, mindig pörög, ő a nemzetgazdaság motorja. Mondhatni, a fejében lévő szellemi muníció mozgatja a bruttó hazai terméket, a GDP-t.
– Ezért dől el rajta a 2018-as választás?
Mondtam már: ez szabadságharc. Matolcsy a 2018-as választások alfája és ómegája. Ha ez a gazdaságpolitika megbukik, pénzügyi instabilitás jön, ami társadalmi konfliktusokat, sztrájkokat generálhat.
– Sztrájkok most is vannak.
Kis horderejűek.
– És miért szól bele az MNB az oktatásba?
Oktatáshoz értő szakemberek két helyen találhatók. Az Akadémiát történeti fejlődés következtében a neoliberális értelmiség kisajátította, ott nem kapjuk meg a minket jogosan megillető helyet. A másik terület az oktatási államtitkárság. De ha polgári társadalmat építünk, ahhoz képeznünk kell a polgári normákra az embereket. Az oktatási államtitkárságnak éppen ezért már nem az autó-összeszerelő üzemben dolgozók kiképzésére kellene fókuszálnia.
– A kormány oktatáspolitikájának kiemelt célja a szakmunkásképzés.
Ez az első fázis. A következő a mi új típusú gazdaságpolitikánkhoz kötődik: növelni kell a polgári elit számát és minőségét. Ezen a deficiten próbál segíteni az MNB.
– Ilyen erővel segíthetne az egészségügyön is. Ott is van deficit.
Az oktatás közelebb áll hozzánk.
– Az MNB 265 milliárd közpénzt pumpált át hat, általa létrehozott alapítványba, azok pedig úgy költötték a hozamaikból származó milliárdokat, hogy nem írtak ki közbeszerzést. Ez törvényellenes.
Nem feltétlenül. A pályázatoknál mindig volt verseny, többjelentkezős pályázatok voltak, és mindig a legjobbat hoztuk ki nyerőnek. Aztán amikor láttuk, hogy ez jogilag sokaknak nem tetszik, állásfoglalás-kérés céljából a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordultunk. Aki dolgozik, az hibázhat is.
– Az alapítványok egyebek mellett borboltot nyitottak a budai Várban, luxusvillát vásárolnak, a Matolcsy György felesége által polgármesterként irányított Balatonvilágoson vettek üdülőt, plusz több száz millió forint jutott a jegybankelnök unokatestvérének médiavállalkozásához. Ez mind rendben van?
Az alapítványok csak a tőke hozamát használhatják, ezért érdekünk minél jobb befektetéseket összehozni. Az ön által sorolt ikonikus ingatlanokra is így tettünk szert.
– Pont Világoson találtak ilyen ikonikus ingatlant?
Pont. Az MNB a maga módján segít fellendíteni az ingatlanpiacot.
– Pont Matolcsy György feleségének falujában lendítettek?
Biztosan ott van a legtöbb napsütéses óra, az van legközelebb Pesthez, oda lehet továbbképzéseket szervezni, ott áll meg a vonat az ingatlan kapujában. Semmi kivetnivaló nincs ebben.
– Abban sincs kivetnivaló, hogy a kuratóriumi tagok szinte mindegyike Matolcsy György rokona, barátja, volt kollégája?
Mindenhová kiváló szakemberek kerültek. A támogatásokból amúgy a Corvinus ugyanúgy kapott, mint a CEU vagy a pécsi egyetem.
– Ahogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, ahol ön tanít.
Ez is egy kiváló egyetem. Bár a támogatás mértéke csak jelképes.
– Ön Matolcsy György PhD-témavezetője. És most az egyik MNB-alapítvány kuratóriumának tagja. Ez sem vet fel etikai dilemmát?
Húsz éve vagyok Matolcsy György szellemi aurájában, ennek tudom be alapítványi megbízásomat.
– Milyen sűrűn konzultálnak?
Erről nem beszélhetek. Bizalmi kérdés, melyik hallgatóval hogy haladunk.
– Matolcsy milyen diák?
Dinamikus, korrekt szakmai a kapcsolatunk. Személyiségében érzem a lendületet.
– Miért PhD-zik?
Ahhoz, hogy több száz évre beírja magát a történelembe, az kell, hogy a nem konvencionális gazdaságpolitikai eszközei tudományos rendszerré álljanak össze. Ez zajlik most.