Csúnya fordulat a Klubrádió ügyében
Kizárta a Médiatanácsa Klubrádiót a 95.3-as frekvencia pályázatból. A bíróság előzőleg alaki hibára hivatkozva kizárta az Autórádió Kft.-t a pályázatból és arra kötelezte a médiatanácsot, hogy hirdessen új győztest. A Médiatanács ezután átvizsgálta 11 rádió pályázati anyagát és az új szabályt úgy értelmezték, hogy a Klubrádiót is kizárták alaki érvénytelenség miatt. A Klubrádió nem hagyja annyiban, megtámadja a médiahatóság döntését. Arató András a Klubrádió elnök-vezérigazgatója a Megbeszéljük című műsorban közölte, a Klubrádió iratbetekintést fog kérni, mert szeretné ellenőrizni, nem történt-e valami pályázatával a Médiatanácsnál.
Arató András elmondta, a médiahatóság szellemesnek szánt közleményének címe a Klubrádió kizárta a Klubrádiót volt, mellyel azt akarták példázni, hogy amikor az Autórádió silány pályázatát megtámadtuk, felnyitottuk azt a szelencét, mellyel magunkat is kizárhatjuk.
A médiatanács azt kifogásolta, hogy a Klubrádió pályázatának nem minden oldala volt aláírva és nem volt rajta folyamatos számozás. Arató András azonban közölte, a 215 oldalas pályázatot a Klubrádió minden oldalán aláírta és megszámozta. A vezérigazgató ezt be is mutatta a stúdióban álló webkamerában. Arató András hozzátette, a bírósági döntés alapján egyébként a médiahatóság nem is vizsgálhatta volna újra a pályázatunkat, új győztest kellett volna hirdetnie.
Elnapolták a döntést a 92.9-es rádiós frekvenciáról
Elnapolta a másodfokon eljáró bíróság a budapesti 92.9 MHz frekvencia ügyéről szóló döntést. A mai tárgyaláson az iratismertetés után az elő fokon győztes Klubrádió illetve az alperes médiahatóság képviselője nyilatkozott a Fővárosi Ítélőtáblán. Ezután a bíró közölte, hogy egy hét múlva várható a jogerős döntés kihirdetése.
Az eljárást a Klubrádió azért kezdeményezte, mert bár 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán elnyerte a 92,9 MHz-es budapesti rádiófrekvencia használati jogát, a hatóság jogutódja mégsem kötött vele szerződést.
A hatóság ezt azzal indokolta, hogy a Klubrádió már rendelkezett egy budapesti frekvenciával, a jogszabályok értelmében pedig ugyanazon a területen egy médiaszolgáltatónak nem lehet két hullámhossza.
A Klubrádió a hatóság kifogását vitatja, és többször is kijelentette, hogy a 95,3 MHz-es frekvenciáról lemond abban a pillanatban, ha a 92,9 MHz-re vonatkozó pályázaton nyertessé nyilvánítják, így a szerződéskötés elmaradása nem neki róható fel.
A felek között vita alakult ki arról, hogy a médiahatóságnak volt-e szerződéskötési kötelezettsége egy jogszerűen lebonyolított pályázat nyertesével, valamint arról is, hogy a szerződés létrejött-e a kötelezettség okán. A Klubrádió képviselői úgy vélik: létre kellett volna hozni a szerződést, míg a médiahatóság ezzel nem ért egyet.
Az elsőfokú bíróság februárban a Klubrádiónak adott igazat és létrehozta a felek között a műsorszolgáltatási szerződést. A hatóság ez ellen fellebbezést nyújtott be, kifogásolva a többi közt azt, hogy a bíróság szerinte a Klubrádió keresetétől eltérő tartalommal állapította meg a létrehozott szerződés tartalmát, és a szerződés létrehozásának időpontját sem határozta meg.
A médiahatóság, azóta kereskedelmi rádióként megpályáztatta a 92,9 MHz-es frekvenciát 46 millió forint plusz áfa médiaszolgáltatási alapdíjért. A pályázatok már beérkeztek, döntés azonban még nem született.
Időközben az Országgyűlés az ügyet befolyásolni szándékozó visszamenőleges hatályú törvénymódosítást fogadott el. Ráadásul, míg korábban közműsor-szolgáltatókról szólt a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény - a pályázatot is ilyen, vagyis ingyenesen használható frekvenciára írta ki az ORTT -, az új médiatörvény értelmében 2011 óta ez a kategória már nem létezik. Helyette közösségi médiaszolgáltatókról szól a jogszabály, amelyekre vonatkozóan némileg eltérő feltételeket határoz meg - írta az MTI.
