Csúfos bukás lett 2018-ban az Orbán-kormány keleti nyitásából
Az úgynevezett keleti nyitás 2012-es meghirdetése óta soha nem ment olyan kevés magyar áru Keletre, vagy egyáltalán az EU-n kívülre, mint 2018-ban. Noha Orbán Viktor miniszterelnök azt a célt tűzte ki, hogy a magyar export harmada keletre menjen, a statisztikák szerint tavaly a teljes magyar exportnak mindössze 18,2 százaléka kötött ki Európai Unión kívüli országokban,
ázsiai országokban pedig csupán 5,09 százaléka
– írja az Eurostat és a KSH adatai alapján a hvg.hu.
Mindennek ellenére az Orbán-kormány nem engedi el a keleti és déli nyitást, egy friss kormányhatározat értelmében most éppen a szubszaharai Afrika meghódítására készül – Szijjártó Péter március közepén járt a világ 25. legkorruptabb államának tartott Ugandában –, de előszeretettel „fejleszt gazdasági kapcsolatokat” gyakorlatilag a világ bármely országával.
Ázsia diktatúráit az elmúlt években különösen szívesen udvarolják körül a magyar politikusok. Az EU külügyminiszterei közül elsőként Szijjártó Péter fogott kezeta Fülöp-szigetek gyilkosságokkal büszkélkedő elnökével, Rodrigo Dutertével. Tagnap éppen az Emmi emelte magasabbra a kapcsolatok szintjét a Fülöp-szigetekkel.
Íme, néhány vonatkozó adat körüludvarolt ázsiai országokból:
- Azerbajdzsán: 26 százalékos növekedéssel a kivitel elérte a 16 milliárd forintot. 2010-ben is épp ennyi volt, de 2015-ben járt már 18 milliárd fölött is.
- Türkmenisztán: 22 százalékos csökkenés után 3,8 milliárdot tett ki a magyar export, pedig volt az már 25 milliárd is 2013-ban.
- Kazahsztán: 9 százalékos csökkenés után 35 milliárd forint volt a magyar export, a csúcs az elmúlt években 2013 volt 47 milliárddal.
De siker is volt tavaly, például a Lesothóba irányuló kivitel 19 ezer százalékkal nőtt, így már elérte a 11 millió forintot. Szintén ezerszázalékos nagyságrendű exportnövekedést sikerült elérni a Seychelle-szigetekkel, bár ezt is csak 1,7 milliárd forintos kivitellel.