Balra és középre nyit az SPD

A német szociáldemokraták, akik 2009-ben súlyos választási vereséget szenvedtek, megalapozottnak érzik a reményt, hogy két év múlva ismét kormányra kerülnek - tükrözte kongresszusuk. Miközben balra nyitva, a gazdagokat jobban adóztatva szolgálnák hagyományos támogatóikat, megcéloznék még az FDP liberális szavazóit is. A párt egyébként a Zöldekkel koalícióban kormányozna, de aligha zárkózna el a CDU/CSU-val kötendő új szövetségtől – ha azt az SPD vezetheti. Jövendő kormányuk élére mindjárt három jelöltjük is van, de a kiválasztásra csak egy év múlva kerül sor.

2011. december 7., 18:10

A szociáldemokraták 1998-tól hét évig a Zöldekkel kormányoztak, 2005-től pedig Angela Merkel kormányában a másodhegedűs szerepét játszották. Miután a 2009-es választáson csak 23 százalékot értek el, Merkel helyettük a liberális FDP-vel alakított új kormány-koalíciót. Az SPD azóta kiheverte súlyos vereségét és jelentősen megerősödött: az idei nyolc tartományi választás után hat tartományban ők állítják a kormányfőt és a másik kettőben is benne vannak a kormányban. A felmérések szerint ha most választanának, az SPD és a Zöldek legyőznék a CDU/CSU és az FDP szövetségét. Annál is inkább, mivel a drámaian visszaesett liberálisok még a parlamentbe sem kerülnének.

Nyitás az elvtársak és a polgárság felé

Sigmar Gabriel, az SPD két éve választott és most lelkesen, óriási többséggel újjáválasztott elnöke a bal-közép felé való nyitásban jelölte meg a kongresszuson a további sikerek zálogát. Az elnök szerint, aki beszédében következetesen az „elvtársak” megszólítást használta, egyúttal jobban kell támogatniuk hagyományos szavazóikat, a szakszervezetekbe tömörült munkásokat és alkalmazottakat. „Másodszor is meg kell szelídíteni a kapitalizmust” és „vissza kell hódítani a szociális piacgazdaságot.” A párt javasolja, hogy a legvagyonosabbak jövedelmi adókulcsát emeljék 49 százalékra, hiszen az állam nehéz helyzetében a gazdagoktól elvárható a „szociális hazafiság” annak fejében, hogy az állam is segített nekik elérni oda, ahol vannak. Annál is inkább, mivel a milliomosok száma a válság kezdete óta megkétszereződött Németországban. Adóemelés nélkül nem lehet rendbe tenni az államháztartást, sem finanszírozni a kiterjedt, ingyenes felsőoktatást. Egyébként véget kell vetni a piacok radikális uralmának, s le kell számolni „az állam mindenhatóságába vetett neo-kommunista nézetekkel” - azok sem jelentenek alternatívát. Az elnök ugyanakkor együttműködést hirdetett az egyházakkal, a Zöldekkel, sőt, a gazdasági középrétegekkel, a pártjukból kiábrándult liberálisokkal is, mondván, hogy immár az SPD a liberalizmus örököse, a szabadság pártja.

Európa csak akkor kerülhet ki sikerrel a válságból, ha újra szociális és demokratikus lesz, ha polgárait védő szövetségként működik, így Gabriel, aki a CDU/CSU szerint csapongó, gyakran irányt váltó politikája helyett az SPD -t minősítette a németek Európa-pártjának. Gabriel a Zöldekkel kötendő pragmatikus szövetséget javasolta a 2013-ra várt választási győzelem után, miközben nem zárta ki a CDU/CSU – val alakított nagykoalíció lehetőségét sem. Mindenesetre csak az SPD vezetése alatt: „egy 148 éves párt nem lehet újra junior-partner a kormányban”, hangoztatta.

A múlt árnyára figyelmeztet Helmut Schmidt

Rendkívüli ünneplésben részesítették a kongresszuson Helmut Schmidtet, aki 1974 -1982 között állt az NSZK kormányának élén. A hamarosan 93 éves politikus ugyan tolószékbe kényszerült, de megőrizve szellemi frissességét figyelmeztette elvbarátait: Németországnak a múlt súlyos öröksége miatt is ragaszkodnia kell az egységes Európához, csak így oszlathatja el a hatalmi törekvéseivel kapcsolatos, máig élő aggodalmakat.

Jóllehet Sigmar Gabrielt jó 90 százalékos többséggel újjáválasztották pártelnöki tisztére, nyitott a kérdés, ki lesz az SPD kancellár-jelöltje a következő választáson. A várományosok között van Gabriel mellett Frank-Walter Steinmeier, korábbi alkancellár-külügyminiszter, jelenlegi frakcióvezető, aki a 2009-es választáson már volt pártjának kancellár-jelöltje, valamint Peer Steinbrück, korábbi pénzügyminiszter.


További írásokat olvashat Németországról a

www.ger - mania.huhonlapon