Az utolsó szög a magyar demokratikus intézményrendszer koporsójába
Összevonhatják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit. Ellátásukra egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek lenyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága.
A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint. Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt. Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolja, hogy „a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése”.
Az MSZP szerint kizárólag Simor András eltávolítását szolgálja a javaslat. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő az MTI-nek nyilatkozva elképesztőnek nevezte az indítványt és a beterjesztés módját is. Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is „einstandolja, és ezzel a lépéssel az utolsó szöget veri a magyar demokratikus intézményrendszer koporsójába – mondta az MTI-nek szerdán Vágó Gábor. A Jobbik is úgy vélte: a javaslat valódi célja, hogy megvonják Simor András jegybankelnöktől a jogköreit, amit a Jobbik támogatna is, ugyanakkor az ellenzéki párt szerint ez a módszer jogilag aggályos, hiszen két teljesen különböző hatás- és feladatkörrel rendelkező szervezetet vonnának össze – mondta Lenhardt Balázs. Az MTI megkereste a kormányszóvivői irodát, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdésről a kabinet még nem tárgyalt.
