Az új szabályozás tovább növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát
Munka Törvénykönyve: így változik a szabadságolás rendje - A módosító csomag távolról sem olyan drasztikus, mint amitől a korábbi hírek alapján tartottak a munkavállalók.
Július elsejétől változhat a Munka Törvénykönyve (Mt.), amennyiben a parlament sürgősséggel tárgyalja a jogszabályt. Az Mt. új változatában nem szerepel a felmondási idő, vagy a fizetett szabadság időtartamának 20-25 napra való rövidítése és nincs szó a végkielégitések csökkentéséről sem - közölte a
Híradó.Alapesetben továbbra is napi 8, illetve heti negyven óra marad a munkaidő, ahogy azt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára már korábban jelezte.
A munkáltató rugalmasan kezelheti a munkaidőt
A kormány ugyanakkor 2011 után is fenn kívánja tartani azt a jelenleg is hatályos, a gazdasági világválság hatására bevezetett szabályt, hogy a vállalkozás gazdasági okból átmenetileg 36 órára csökkentheti a heti munkaidőt (változatlan, 40 órás bérezés mellett), majd később - ha nőnek a megrendelések - ugyanannyi időtartamra 44 órára emelheti (szintén 40 órás bérezés mellett). Vagyis a munkáltató rugalmasan tudja a gazdasági környezethez igazítani a munkaidőt.
A munkavállalókat védő garancia, hogy egy adott időszakon belül nem kell többet dolgozniuk, és változatlan marad a munkabérük. További garanciális elem, hogy nem egyoldalú munkáltatói aktussal történik az eltérítés, hanem a felek megállapodása alapján. Ha a munkaadó a lehetségesnél tovább alkalmazza a 44 órás munkaidőt, arra az időre a munkavállaló háromszoros bérre jogosult.
A szabadság mértéke nem változik, de a szabadságok kiadásának rendje jobban igazodik a munkaadói igényekhez. Ez azt jelenti, hogy a szabadság indokolt esetben, fontos gazdasági érdekből kettőnél több részletben is kiadható, de garanciális szabályként megmarad, hogy ebből legalább egy 14 napos időszakot a munkavállalónak egybefüggően kell kiadni.
A túlmunkát érintő fontos módosítás, hogy a munkáltató egyoldalú döntése alapján lehetőség lesz a pluszmunkát az annak időtartamával azonos mértékű szabadidő biztosításával is megváltani.
A még érvényes szabályozás szerint a túlmunkáért, az 50 százalékos bérpótlék helyett akkor adhat ki szabadidőt a munkáltató, ha ezt a kollektív szerződés megengedi, vagy a munkavállaló beleegyezett.
A próbaidő 30 nap marad
A próbaidő alapesetben továbbra is 30 nap marad, tehát nem igaz, hogy mértéke általánosan 6 hónapra emelkedik. Minden esetre a 30 napos próbaidő a felek megállapodásával maximum három hónapra növelhető és az elképzelések szerint a kollektív szerződés lehetővé teheti - a közszférában egyébként régóta alkalmazott - 6 hónapos próbaidő kikötését. Ez azonban az adott munkavállalóra csak akkor vonatkozik, ha ezt a munkaszerződésben is rögzítették.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a hirado.hu kérdésére ezzel kapcsolatban azt mondta: ez a szabályozás tovább növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát.
A jogszabály előterjesztői viszont úgy gondolják, hogy ennek az intézkedésnek van létjogosultsága az olyan magas kompetenciákat elváró munkaköröknél, ahol hosszú a betanulási idő és csak később állapítható meg kétségtelenül a munkavállaló alkalmassága.
Egyébként a jogszabály továbbra is lehetőséget adna a munkavállalónak az indoklás nélküli felmondásra.
