Az oroszok kajálnák a magyar felvágottat

A Fidesz frakcióvezetője az állam segítségéért lobbizik a Gyulai Zrt. megmentése érdekében, ám ez információink szerint nem lenne ínyére a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vetélytársnak, a Bonafarm-csoportnak. Miközben – Csányi nevét ki nem mondva – Lázár egy interjújában arról beszélt, hogy a bankár vállalkozásai polip módjára hálózzák be az országot, a fideszes politikus családjának érdekeltségébe tartozó agrárcég üzleti kapcsolatban áll a Bonafarmmal.

„Egy-egy bankkonglomerátum születéséről az elmúlt húsz évben, hogy hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagy bank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot, erről kellene beszélni” – mondta a Rádio Q-nak adott március 8-i interjújában Lázár János, amikor a nagy politikai befolyással bíró gazdasági szereplőkről beszélgetett a műsorvezetővel.

A Fidesz frakcióvezetője az interjúban azt hangsúlyozta, hogy a demokráciára nem Puch László (az MSZP volt pártpénztárnoka – a szerk.) vagy Simicska Lajos (a Fidesz gazdasági holdudvarának meghatározó szereplője – a szerk.) jelenti a valódi veszélyt. Lázár szerint azért folyik az „oligarcházás”, „ezért megy ez az egész cirkusz, hogy a legérintettebbről óriási erőkkel elterelik a figyelmet”.

Bár a műsorvezető, Fiala János többször rákérdezett, hogy Csányi Sándorról beszél-e, Hódmezővásárhely polgármestere nem akarta kimondani az OTP elnök-vezérigazgatójának a nevét. Lázár János múlt hétfői sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, nem vonja vissza, amit mondott, igaz, hozzátette, ő „nem kevert gyanúba senkit se”, csak elmondta „egy bizonyos kérdésben” a véleményét.

A hvg.hu több agrárpiaci és fideszes forrásból is úgy értesült, a kormánypárt frakcióvezetője és az élelmiszeripari, mezőgazdasági érdekeltséggel rendelkező Csányi Sándor az utóbbi hetekben egy dél-magyarországi, milliárdos tételű agrárgazdasági ügyben különbözött össze. Információink szerint Lázár János a térség befolyásos politikai szereplőjeként – aki maga is érdekelt egy nagy mezőgazdasági vállalkozásban –, a bankár pedig a Délhús márkát is magába foglaló Pick Zrt. közvetett tulajdonosaként lobbizik a rendkívüli nehéz helyzetbe került Gyulai Húskombinát ügyében. Csakhogy ezt eltérő, ütköző érdekek mentén teszik, ebből eredhet a konfliktusuk.

Szeretik a kolbászt

Furcsa helyzet állt elő január elején a parlamentben: az Orbán Viktorral napi kapcsolatban álló Lázár írásbeli kérdést intézett a miniszterelnökhöz, melyben arról érdeklődött, hogy „tervezi-e a kormány a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentését, a konszolidációjában való tevékeny részvételt, és ha igen, mikorra várható a folyamat elindulása”.

Lázár a miniszterelnökhöz intézett levelében arra figyelmeztetett, hogy „a Gyulai Húskombinát likviditási helyzetében drámai viszonyok alakultak ki, a társaság működése, további tevékenysége rövid időn belül leállhat, csődhelyzetbe kerülhet”. A Fidesz frakcióvezetője szerint amennyiben a húsfeldolgozó tönkremegy, olyan „hungarikumnak minősülő termékek” tűnhetnek el, mint a Gyulai kolbász és kenőmájas, illetve a Csabai kolbász. Lázár kiemelte, hogy a Gyulai Húskombinát az utóbbi időben „új exportpiacokat szerzett”, de hitelek és tőke hiányában képtelen a megrendeléseket teljesíteni.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője tehát arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy a kormány hajlandó-e állami pénzzel megmenteni a magántulajdonban lévő vállalatot, melynek egy magánvállalkozás, a Hage Hajdúsági Agráripari Zrt. a többségi tulajdonosa. Több, az élelmiszeripari folyamatokat ismerő – az ügy politikai vonatkozásai miatt nevűk elhallgatását kérő – forrás a hvg.hu-nak megerősítette, a 2009-ben egyszer már megmentett gyulai cég ismét komoly gondokkal küszködik, ami átrendezheti a hazai piaci viszonyokat is, ahol jelenleg is meghatározó szerepe van a Csányi érdekeltségébe tartozó, a szegedi Picket is magába foglaló Bonafarm-csoportnak. A gyulai kombinát csődjével ugyanis Csányi csoportja már-már monopolhelyzetbe kerülhetne.

Az oroszok kajálnák a magyar felvágottat

A HVG információi szerint a Lázár által említett „új exportpiacok” Oroszországot jelentik. Az új megrendelésekről a vezérigazgató, Ruck János is beszámolt két héttel ezelőtt, amikor az MTI-nek azt mondta, az orosz piaci szállítások növelésének köszönhető, hogy a Gyulai Húskombinát a 2011-es üzleti évet mindössze 2-3 százalék közötti árbevétel-arányos veszteséggel tudta zárni.

A húskombinátnak üzleti tanácsokat adó agrárszakember szerint a tavaly 10 milliárdos árbevételt elérő cég a termelés növelésével, az export felpörgetésével – amely jelenleg a cég bevételeinek 30 százalékát adja – akár 30 milliárdra növelhetné a forgalmát, de ehhez tőkét kellene bevonnia vagy hitelt kellene szereznie. Ám úgy tudjuk, a cég vezetésének jelenleg ez jelenti a legnagyobb gondot, információink szerint már a közel 3 milliárdos orosz keresletet is nehezen tudják kielégíteni. Ezért a cégcsoport vezetésében felmerült, hogy az állam segítségét kérik, és az ötletükhőz megnyerték Lázár Jánost is.

További részletek a