Az Orbán-féle adómámor elriasztja a befektetőket

A hírügynökség szerint a Chio magyarországi leányvállalata például két helyen is fejleszteni akart, ám a chipsadó miatt nem kapta meg a szükséges pénzt, az anyacég gyakorlatilag törölte őket a térképről. A miniszterelnök mindenekelőtt a költségvetés kézben tartásával igyekszik megóvni a gazdaságot az egyre rosszabbodó európai adósságválságtól, de közben három év alatt 1,2 trillióval esett vissza a befektetések összege, ami tavaly év végén a GDP 4 százalékának felel meg. És a brüsszeli Bizottság szerint az országra az idén visszaesés vár – egyedüliként az unión belül. A befektetése zuhanásának következményei azért károsak, mert visszavetik az ország növekedési képességét – mutat rá a londoni Capital Economics elemzője. A visszamenőleg bevezetett különleges adók és más intézkedések ugyanakkor aláásták a beruházók bizalmát és közrejátszottak abban, hogy a magyar államkötvényeket a bóvli kategóriába sorolták. Sok cégvezető azonban nem szívesen beszél nyilvánosan a kormány gazdaságpolitikájáról, mert tart Orbán hatalmától és a politikusról egyébként is az a hír járja, hogy számára semmi sem lehetetlen. Magas István, a Corvinus tanszékvezetője ezt úgy érzékeltette, hogy az üzletemberek szó szerint megrémültek, amikor olyan dolgokat tapasztaltak, amiket még lefordítani sem egyszerű számukra.

A következmény: az AstraZeneca például klinikai kutató és fejlesztő központját a kedvezőtlen piaci körülmények miatt inkább Varsóba telepítette, egyúttal visszafogta magyarországi gyógyszerkísérleteinek számát. A drámai következmények abból erednek, hogy a kormány kevesebb, mint felére vette vissza az állami gyógyszertámogatási alapot, gyorsan és gyakran változtatja a szabályokat, pótadókat és illetékeket vezet be. Az iparágban sokakat elbocsátottak, miközben teljesen leálltak a nagy fejlesztések. Egy másik érintett terület: Orbán minden egyeztetés nélkül rendelte el az ágazati különadókat, majd ígérete ellenére nem hajlandó felszámolni azokat. A bankok tavaly 13 év óta először veszteségesek lettek, miután a kormány lehetővé tette a jelzáloghitelek kedvezményes visszafizetését. Bartha Attila, a Tudományos Akadémiától úgy ítéli meg: Magyarország azt kockáztatja, hogy negatív növekedési spirálba kerül. A közvetlen külföldi befektetések 2009-ben még a GDP 25 %-át adták, a vállalati adók 39 át adták és a kivitel 70 %-át tették ki. A Befektetésöszönzési Hivatal szerint viszont nincs jele annak, hogy elmennének a beruházók, vagy hogy meginogna a bizalom az ország iránt. Sőt inkább az érdeklődés erősödését tapasztalják, ideértve a kínaiakat, latin-amerikaiakat és arabokat. De például az Unilever felfüggesztette egyik bővítési tervét, egy másikat pedig elhalasztott. A vezérigazgató úgy fogalmaz, hogy a chipsadó orra buktatta a termelést, pedig roppant fontos, hogy a helyi piacok növekedést és ne két számjegyű visszaesést jelezzenek.