Az Európai Bíróság ítélete szerint perelhetnek a magyar devizahitelesek
Fontos ítéletet hozott ma az Európai Bíróság a magyar devizahitelesek szempontjából. A testület csütörtökön kimondta, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőre telepítő, nem jogszabályi rendelkezéseket tükröző, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellege bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti – írja a Piac és Profit.
Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban (CHF) nyilvántartott kölcsönről kötött szerződést egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban (HUF) kellett megfizetni, de a részletek összegét a HUF és a CHF aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot.
A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönfelvevők terhére, emiatt a havi törlesztőrészletek összege nagymértékben megemelkedett. Ilyés T. és Kiss E. 2013 májusában a magyar bíróságon keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen, amelyekre a hitelező átruházta követelését.
Az eljárás alatt felmerült a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta-e meg, és emiatt a feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmében tisztességtelennek tekinthető-e.
Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket. Az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot rendelték alkalmazni. A törvények a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat végrehajtását is tartalmazták. Fenntartották viszont, hogy a fogyasztót terheli az árfolyamkockázat, ha a magyar forint a svájci frankkal szemben leértékelődik.
Az irányelv értelmében nem tartoznak a hatálya alá azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla, amely Ilyés T. és Kiss E. ügyében eljár, Az Európai Bírósághoz fordult. Azt kérdezte a testülettől, hogy értékelheti-e valamely szerződési feltétel tisztességtelenségét, amennyiben az nem világos és érthető jellegű, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését. Erre ugyanis nem tért ki a rendelet.
Mai ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a nemzeti bíróság értékelheti az ilyen feltétel tisztességtelen jellegét, ha a vizsgálat megállapítja, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg.
Az Európai Bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. Ez a követelmény magában foglalja azt is, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek és gazdasági következményeknek minden tekintetben érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára.
A bíróság azt is kimondta, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésekor fennálló összes körülményre és a szerződés feltételeire hivatkozva kell értékelni, annak ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította, és azok semmisségét állapította meg. Végül a Bíróság megerősíti, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett figyelembe kell vennie a szerződési feltételek adott esetben tisztességtelen jellegét is, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.
