Átlag alatt az uniós források felhasználása

A rendelkezésre álló legutolsó, december közepi állapotokat tükröző adatok szerint az Európai Unió a 2007 és 2013 között elérhető felzárkóztatási források 43,02 százalékát fizette ki eddig Magyarországnak – tudta meg a

BruxInfobizottsági forrásokból. Ezzel a teljesítménnyel hazánk a 18-ik helyet foglalja el az Európai Unió 27 tagállama között. A november eleji magyar mérleg több mint két százalékkal marad el a 45,1 százalékos átlagos uniós abszorpciós átlagtól – mutattak rá illetékesek, aggodalmuknak adva hangot a forráslehívás viszonylag gyenge szintje miatt. A statisztika a tagállamok számára a jelenlegi hétéves pénzügyi keretben elérhető két strukturális alapra (európai regionális együttműködési alapra és európai szociális alapra) és a kohéziós alapra vonatkozik.

A legjobb időközi eredménnyel, 61,7 százalékos abszorpcióval Litvánia büszkélkedhet, de az 59 százalék fölött álló Észtországnak és Portugáliának sincs oka szégyenkezni. Lengyelország teljesítménye 51,66 százalékos, a két másik visegrádi ország, Szlovákia és Csehország ugyanakkor hazánk mögött állt a listán 39 és 37 százalék körüli eredménnyel, ami természetesen pillanatfelvételt tükröz. Érdekesség, hogy a görögök az uniós munkacsoport (task force) segítségével már a középmezőnybe küzdötték fel magukat, 46,89 százalékos eredményük már jóval az átlag felett van. A sereghajtó Románia ugyanakkor még a 21 százalékot sem éri el, de a bolgárok és a máltaiak is alig kerültek a 30 százalékos abszorpciós szint fölé.

Brüsszelben azt is megjegyzik, hogy bár a hazánk számára allokált összegek 72 százalékát már lekötötték (azaz szerződést kötöttek), a kedvezményezettek számára folyósított kifizetések a keret mindössze 29,6 százalékát érték el eddig. És a Bizottság szerint komoly veszély leselkedik azokra a felzárkóztatási támogatásokra (illetve egy jelentős részükre), amelyek felhasználására adott határidő az idei év végén jár le. Ezért illetékesek kulcsfontosságúnak nevezik a programok végrehajtásának felgyorsítását és a nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projektek előkészítésében is gyorsabb cselekvésre sarkallják a magyar hatóságokat. Összegszerűen Magyarország számára valamivel több, mint 24,9 milliárd eurót különítettek el 2007 és 2013 között. Ebből 20,77 milliárd euróra születtek eddig kötelezettségvállalások (ennyit fedtek le tehát eddig projektekkel), és ebből több mint 10,7 milliárd eurót utaltak át az országnak.

Alapjában véve ugyanakkor bizonyos nehézségek ellenére is elégedett a Bizottság azzal, ahogy hazánkban az operatív programokat működtetik. Brüsszel úgy látja, hogy az NFÜ hatékony végrehajtási és monitoring rendszert hozott létre, és az eljárási kérdésekben végrehajtott változtatásokat is üdvözlik. Bíznak benne, hogy Magyarország képes lesz a mostani időszakban felhalmozott humán és szakmai tőkére építeni a következő tervezési időszakban, amikor sok szempontból szigorodnak majd a források felhasználásának szabályai.

Magyarország vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP-je 2011-ben az uniós átlag 66 százaléka volt, a 2010-es és 2009-es 65-65 százalékhoz képest. Lengyelországé 2011-re már elérte az uniós átlag 64 százalékát (2009-ben még 61 százalékon állt). Litvánia 2011-re behozta hazánkat, Szlovákia GDP-je 73, Csehországé 80, Szlovéniáé 84 százalék volt az EU egészéhez képest. Egy másik, a háztartások anyagi helyzetét (a tényleges egyéni fogyasztás/fő) tükröző indikátor szerint – amit decemberben tett közzé az Eurostat – Magyarország 2011-ben az uniós átlaghoz viszonyítva 61 százalékos szintet ért el, miközben Lengyelország 69 százalékot.