Akár húsz évet is várni kell a magyar euróra

Magyarország és a többi térségi euróövezeti tagjelölt legkorábban 2019-2020-ban, sőt esetleg csak az azt követő évtizedben csatlakozhat az euróövezethez - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők. A JP Morgan új elemzése szerint a közép-európaiak eurócsatlakozási időpontja erőteljesen függ az európai ciklikus fellendüléstől, mivel a cég szakértői "szoros korrelációt" látnak az európai üzleti ciklus és a maastrichti felvételi előírások teljesíthetősége között. Így egy gyenge euróövezeti fellendülés, vagy éppen egy kettős mélypontú recesszió kialakulása jelenti a valutauniós csatlakozás esetleges még további csúszásának fő kockázatát - áll a ház hétvégén kiadott, frissített konvergencia-helyzetértékelésében.

A JP Morgan e hétvégén kiadott új konvergencia-elemzése szerint ugyanakkor a kockázatok "nem érnek véget" az euróövezeti üzleti ciklussal. Nemrégiben ugyanis elhangzottak olyan javaslatok, hogy szigorúbban kellene alkalmazni a GDP-arányos államadósság-rátára meghatározott 60 százalékos felső tűréshatárt, ami például Magyarország euróövezeti csatlakozási törekvései szempontjából lehet kedvezőtlen - vélekednek a JP Morgan citybeli elemzői, akik szerint valószínűtlen, hogy a magyar államadósság-arány a következő évtized végéig az előírt felső tűréshatárra süllyed.

A cég londoni szakértői az elemzés Magyarországgal foglalkozó fejezetében ezzel kapcsolatban megjegyzik: annak nyomán, hogy a kormány "gyakorlatilag államosította" a magánnyugdíjalapokat, az idei államháztartási mérleg a hazai össztermék 5 százalékánál magasabb többlettel is zárhat a 2,9 százalékos hiánycél helyett, és a GDP-hez mért államadósság-ráta a tavalyi 80 százalékról 70 százalékra süllyedhet. A JP Morgan szerint azonban az, hogy a hangsúly egyelőre az egyszeri intézkedéseken van, a strukturális jellegű hiány romlásának lehetőségére utal, és ezt kiadáscsökkentésekkel és szerkezeti reformokkal kell kezelni - írta a

A ház szerint most minden figyelem a kormány e hónapra várt költségvetési csomagjára irányul. Ha a csomagban szereplő kiigazítások kétharmada valóban a kiadási oldalról ered - ahogy arra a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok utaltak -, és a bevételi oldalon különböző "zöld adók" bevezetése is szerepel, ennek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az államháztartási hiány 2012 után se emelkedjen 3 százalék körüli szint fölé, és így el lehet kerülni a további hitelminősítői osztályzatrontásokat is - vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői.