Ahol Európában még mindig idegen szó a sajtószabadság

Először jöjjön a jó hír: „Ami Magyarországot illeti, jó ok van az optimizmusra” – véli a Pressével folytatott beszélgetésben a Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institut/IPI) munkatársa, Steven Ellis. Még nem tudta pontosan átnézni a Magyar Alkotmánybíróság határozatát, de már maga a tény is reményt jelent, hogy a legmagasabb szintű bírák kifogással illették, és részben hatályon kívül helyezték a külföld által bírált magyar médiatörvényt. A törvény több fejezetét is érinti a döntés, köztük az újságírói források hiányos védelmével és a médiahatóságok erőteljes ellenőrzésével foglalkozót, ami az alkotmánybírák szerint „jelentős beavatkozás a sajtó tevékenységébe”, és egyértelműen túl messzire megy.

Azt, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány hogyan képzeli el a média feletti ellenőrzést a gyakorlatban, jól megmutatta a kormányzó Fidesz bizalmi emberivel feltöltött médiahatóság egy rádiófrekvencia újbóli kiosztásakor: Magyarország egyetlen ellenzéki rádióadójának be kell szüntetnie a működését. Úgy írták ki a frekvenciát, hogy a Klubrádiónak semmi esélye sem volt a megszerzésére (többek közt amiatt a feltétel miatt, hogy „nagyobb szerepet kell kapnia a magyar zenének”). Az a hír járja, hogy az eddig ismeretlen társpályázó, az Autórádió azért is kaphatta meg az engedélyt, mert jelentősen magasabb licencdíjat ajánlott fel a hatóságnak.

A Klubrádió vezetője, Arató András szerdán (12.21-én) azt nyilatkozta, hogy „be kellett fogni az adó száját”. A kommunista Kádár-rezsim késői szakaszában sem akadt arra példa, hogy teljesen megszüntettek volna egy rádióadót.

A Klubrádió tíz év óta működik, és félmillió hallgatója van. Már megszervezték a bezárás elleni tiltakozást: a Facebook-on „mentsük meg a Klubrádiót” néven alakult csoportnak szerdán már 2700 támogatója volt. Nem gondoltam, hogy ennyire egyszerűen meg lehet szüntetni egy ilyen rádióadót – mondta Arató. A határozat ellen semmiféle fellebbezési lehetőséget sem lát: a médiahatóságnak „olyan kompetenciája van, amely mindent megenged neki”.

Törökország: 25 újságírót tartóztattak le

De nemcsak Magyarország foglakoztatja Ellis-t, az IPI-szakértőjét, aki Európában és Észak-Amerikában is figyelemmel kíséri a sajtószabadsággal kapcsolatos helyzetet. „Törökországban szerdán 40 személyt tartóztattak le, s közöttük állítólag több újságíró is van”. Ezt megelőzően 64 újságíró ült a török börtönökben – köztük a többszörösen kitüntetett Nedim Sener, aki az Ergenekon nevű titkos szövetség állítólagos támogatása miatt van vizsgálati fogságban, és akinek hétfőn kell majd meghallgatás végett megjelennie a bíróság előtt. Az IPI azzal vádolja a török kormányt, hogy törvények segítségével (pl. a terror ellenes törvénnyel) akarja elhallgattatni az olyan kritikus újságírókat, mint amilyen Sener. Többen az életüket is elvesztették: 2011-ben három újságírót gyilkoltak meg Törökországban és összesen hetet Európában.

A sajtószabadságért felelős EBESZ-megbízott, Dunja Mijatovic is megerősíti ezt a gyanút. Az EBESZ–tagállamok területén példátlannak tartja a Törökországban bebörtönzött újságírók számát. Legalább 25 főt börtönöztek be az eddigi tömeges letartóztatások során. Ezt megelőzően házkutatásokat tartottak, számítógépeket foglaltak le – közölte a Binet nevű emberi jogi csoport. Kurdok érdekében kifejtett propagandával vádolják a letartóztatottakat. Mijatovic felszólította a török hatóságokat, hogy „a sajtó elhallgattatása nélkül ”folytassák terror ellenes harcukat”. A médiának rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy „olyan kényes témákról tudósíthasson, mint amilyen a terrorizmus”.

Fordította: dr. Gonda László