Áder koccintott a rokkantak egészségére

Az államelnök a maga mellé állított jelnyelvi tolmáccsal koccintott fád hangú pohárköszöntője után. Ez a színpadias jelenet azonban mit sem változtat a tényen: egyre több bírálat éri hazánkat fogyatékos (-) politikája miatt a kontinens- és a világszervezetek részéről.

Hiába ültette Európa Parlamenti zsöllyébe a Fidesz a Siketek és Nagyot hallók Országos Szövetségének elnökét. Hiába takaróznak elenyésző számú a siket munkavállalóikkal hivatalok hatóságok, államtitkárok. Az „élcsapat”, a siketek és nagyothallók túlnyomó többsége, mint zsiványnak gyanúsított és felülvizsgálatra „önkéntelenített” megváltozott munkaképességű búcsút mondhatott nyugdíjas jogbiztonságának s ácsingózhat az ígért munkaerőpiaci férőhelyekre. Azokra, amik nincsenek, mivel a kormány korábbi időkből átvett fogyatékosbarát munkahely programja és a végzetesen szétzilált védett munkahelyek szférája képtelen több tízezer rászorulót elhelyezni. Ezen még az sem „szépít”, ha tudjuk, számos enyhébb mértékben siket és nagyothalló sorstársam, éppen állapotuk okán képes normál munkahelyen dolgozni.

Ennek a silány képi üzenetnek, a bumfordi kívánságlistát záró koccintás nyomán idén újabb exnyugdíjas rokkant emberek választják a halált a megaláztatások és visszautasítások helyett. Újabb százakat szanálnak ki az ellátórendszerből, állapotuk romlása okán pedig az életből.

Nagy Zoltán