A szuperkapitalizmus megfeneklett
Bill Clinton egykori közvetlen tanácsadója, kormányának munkaügyi minisztere írta a Magyarországon most megjelent Szuperkapitalizmus című könyvet. Az üzlet, a demokrácia és a mindennapi élet átalakulásáról szóló kötet a szabályozók újra fogalmazását sürgeti. Úgy, hogy azok a morális szabályoknak is megfeleljenek.
A legnagyobb egyetértésben kvaterkázott egy frissen megjelent könyv fölött Dessewffy Tibor, Gyurcsány Ferenc egyik legközelebbi tanácsadója, a Demos Alapítvány elnöke, Stumpf István, Orbán Viktor kormányának kancellária minisztere, a Századvég Alapítvány elnöke. Gál Péter, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza és Palánkai Tibor akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A résztvevők egy másfél ezelőtt Amerikában megjelent könyv felett találtak konszenzusra, Robert B Reich Szuperkapitalizmus című könyve adta a kiindulópontot.
A kötetet az elmúlt évek gazdaságpolitikai alapműveként jellemezték, ami elemzi a társadalom és a gazdaság működését a késői középkortól napjainkig. Nagyjából másfél éve jelent meg, amikor még „dübörgött” a szuperkapitalizmusnak nevezett gépezete és elosztási viszonyai. Mára valamelyest megváltozott a világ, de az alapelvek, a szabályok még a régiek.
Gyengülő demokrácia, erősödő kapitalizmus
A szuperkapitalizmus elnevezése az ezredforduló kapitalizmusát, a radikális modernitást, a hálózati társadalom idejét jelöli. De leginkább a mai kor üzleti, társadalmi modelljét képezi le. A hetvenes évek óta meghatározott viszonyok az üzleti érdekcsoportok befolyása alatt alakultak, változtak. A vállalati szféra egyre nagyobb hatékonysággal érvényesítette a számára megfelelő döntéseket, intézkedéseket. Robert B Reich egy kutatásra hivatkozik:
Mi a szuperkapitalizmus?
Az 50-es évektől a 70-es évekig tartó időszakot szinte aranykorként festi le a szerző. Majd a tömegtermelés, a globális vállalatok, az innováción alapuló verseny, a pénz-piacok differenciálódása idején nagyot fordult világ. Megváltoztak a játékszabályok. A piaci szereplők profit maximumra törekedtek, a költség-minimalizálással egy időben. A demokratikus kapitalizmust felváltotta szuperkapitalizmus.
Új szabályok kellenek
A könyvről szóló beszélgetésen a résztvevők hangsúlyozták, a szuperkapitalizmusban új megegyezés kell a társadalom, a piac és az állam szereplői között. Nem folytatható a fogyasztási hedonizmus, a természeti erőforrások pazarlása.
A magyar politológus, filozófus, és közgazdász szakemberek egyetlen tényközlésben gondolták tovább a hazai viszonyokat és az amerikai „Vízionárius szerző” megállapításait. A szuperkapitalizmus eredője a nagyvállalatok lobbi és befolyásoló tevékenységének folyamatos erősödése.
Magyarországon a lobbizás másképp működik, mint Amerikában – állapították meg a beszélgetőtársak. Nálunk a pártfinanszírozás tisztázatlanságai, átláthatatlan viszonyain kellene elsőként változtatni a demokratikusabb politikai játékszabályok kialakításáért – vélték.
A vállalatvezetők nem ördögi összeesküvők
Az elsősorban Amerikáról szóló könyv a gazdasági válság kitörése előtt íródott. A szerző nem ad megoldási javaslatot a szuperkapitalizmus antidemokratikus jelenségeinek megváltoztatására. Annyit állít, hogy
Mire gondol? „A vállalati igazgatók nem ördögi összeesküvést szőnek” Teszik a dolgukat, hogy megfeleljenek a részvényesek, a befektetők elvárásainak és a piacon kialakult szabályok, normák, törvények szerint járnak el. A törvényhozóknak, az államnak, a köztisztviselőknek, a politikának kell az új játékszabályokat lefektetni.
A kontinenseken végigsöprő gazdasági világválság idején, 2009-ben még aktuálisabb a szerző megállapítása, mint bármikor korábban…
