A számok magukért beszélnek
Nyugat-Európában és a skandináv országokban több évtizedes múltra tekint vissza az az irányzat, hogy egy szolgáltatás beszerzése esetén nem a szolgáltatásban foglalt tevékenységekre, hanem azok elvárt minőségére szerződnek a partnerek. Ez a metódus az Informatikai szolgáltatások esetében Magyarországon is már széleskörűen elterjedt, azonban a létesítményüzemeltetési területeken forradalmian újnak számít. Az egyik legnagyobb hazai mobilszolgáltató, a Vodafone egy magyar cég, a Biometrix Kft. segítségével tért át arra hogy létesítmény üzemeltetési szolgáltatásait szolgáltatási szint alapon (SLA: Service Level Agreement) szerezze be a magyar piacról.Az alábbiakban lerántjuk a leplet arról, hogyan lehet 20 százalékot megtakarítani az éves üzemeltetési költségen.
„A Vodafone azon multinacionális cégek sorába tartozik, amelyek az elmúlt időszakban elég keményen újragondolták, hogy mi számít alaptevékenységnek – mi az, amit a cég továbbra is házon belül szeretne saját erőforrásból megvalósítani, hogy ügyfeleink igényeit és a tulajdonosi kör elvárásait továbbra is kielégítsük. Azt is újragondoltuk, mik azok a tevékenységek, amiket esetleg piaci benchmark vagy új eljárások révén »kiteszünk«, standardizálunk és egy automatizált eljárással bonyolítunk le e jövőben,” mondta a kezdetekről a 168ora.hu-nak Kelemen Tibor, a Vodafone Üzemeltetési és fenntartási osztályának igazgatója
Szép magyar szóval facility management
Takarítás, karbantartás, őrzés, belső szervezési feladatok, irodakiszolgálás – ezek a területek, amelyekkel kapcsolatban a Vodafone-on belül nemzetközi szinten született döntés: megtakarítás szükséges.
Az SLA alapú szolgáltatási modell egy olyan, hazánkban új eljárás, metódus, amely a szerződő fél számára bizonyos szolgáltatási színvonalat ír elő, nem pusztán az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó eljárásokat (lásd keretes írásunkat). A Vodafone-nak meg kellett vizsgálnia, milyen lehetőségeket rejt idehaza az SLA alapú üzemeltetés.
A számok magukért beszélnek. A mobilszolgáltató meghívásos pályázatot írt ki 22 üzletének és 5 irodaházának (összesen körülbelül 50 000 négyzetméternyi terület) üzemeltetésére. Húsz százalékkal sikerült csökkenteniük az éves üzemeltetési költséget. Kell-e mondanunk: ilyen léptékű cégnél ez nem kis pénz.
Angolszász területen és a skandináv országokban a szolgáltatási szintű együttműködésnek komoly múltja van: évtizedek óta működik.
A módszertan magyarországi meghonosításában a Biometrix Kft. és partnercégei, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Műszaki Hivatala élenjáró szerepet vállalt magára.
A Biometrix Kft. magyar vállalat, amely korábbi referenciamunkája révén került kapcsolatba a Vodafone-val. Ez a referencia a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete valamint új épülettömbje, amelyeket a patinás oktatási intézmény már SLA-modell szerint üzemeltet. A Biometrix az egyetemmel közösen dolgozta ki a részleteket és a megoldás itt már bevált.
Az egyetem sikeres példája is motiválta a Vodafone Magyarországot, hogy áttérjen az SLA alapú létesítmény üzemeltetésre.
„Mint leányvállalat, végre kell hajtanunk ezt a racionalizálást, ám nekünk itt Magyarországon, házon belül nem volt meg a szükséges tudás,” mondta Kelemen Tibor. Hozzátette, hogy a kelet-európai régióban működő leányvállalatok mind megkapták egy Angliában tizenöt éve jól működő SLA alapú rendszer dokumentumait. „Ezt mi érdeklődéssel olvastuk, nagyon jónak találtuk de pontosan azok az apró technikai részletek hiányoztak házon belül, amit a Biometrix tudott hozzátenni,”mondta.
„Ha arról beszélünk, hogy eljárás alapú együttműködésről áttérünk szolgáltatási szint alapú együttműködésre, akkor ismerjük a kulcsfogalmakat, minden szót értünk.
Ha egyszerűnek nem is, de mindenképpen megvalósíthatónak tűnik. De amikor elkezdünk belemenni a részletekbe, és valakinek nincs ezzel kapcsolatban rutinja, akkor bizony merülnek föl kérdések,” fejtette ki Kelemen Tibor.
„Egy monitoring rendszert kitalálni tulajdonképpen nem ördöngösség,” avatott be a részletekbe Csernyánszky Örs, a Biometrix Kft. ügyvezetője. „A kulcs a finomhangolás, az életszerűség és a működtethetőség. Fontos, hogy hová helyezzük a hangsúlyokat, illetve hol vannak azok a pontok, ahová nem érdemes nagy energiát fektetni. Mi ezzel kapcsolatban többéves tapasztalatot halmoztunk fel egy, már bevezetett rendszer (Corvinus Egyetem) működésén keresztül. Nagyon sok tudást gyűjtöttünk az üzemeltető tapasztalataiból, az alvállalkozók visszajelzéseiből arról, hol érdemes húzni és hol érdemes szorosabbra venni a gyeplőt.”
