A piac már a Simor utáni időszakra koncentrál

A monetáris tanács előtt a 6,25 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a csökkentésre szavazott – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A piac már azt találgatja: ki lesz az utódja.

2012. november 27., 17:03

A monetáris tanács kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az elemzők többsége is 25 bázispontos monetáris enyhítést várt, azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi, október 30-i kamatdöntő ülésén és a megelőző kettőn is.

Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-tól 2011. november 30-ig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került.

Indokolt

A várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve alacsonyabb kamatszint indokolt – magyarázta az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére vonatkozó döntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a testület keddi ülését követően kiadott közleményében.

További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak – olvasható a közleményben.

Simor: a szűk többség döntése

A „szűk többség” vélhetően arra utal, hogy a tanács ismét 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt három alkalommal.

Simor András elmondta, az infláció az idén és jövőre is meghaladhatja a középtávú célt, a fogyasztói árakat az élelmiszerárak emelkedése, az adóemelések és az adminisztrációs intézkedések tartják magasan, de 2014-re elérhető a 3 százalékos cél.

Az MNB prognózisa szerint idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek a fogyasztói árak.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának közleménye szerint a várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve alacsonyabb kamatszint indokolt.

További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak – olvasható a dokumentumban.

A tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után tartja elérhetőnek. A testület szerint a gazdaság kibocsátása idén csökken, a növekedés 2013-ban indulhat meg újra – írta az MTI.

Az elmúlt évben távolabb került az IMF/EU-megállapodás

Az elmúlt egy évben távolabb kerültünk az IMF/EU-megállapodástól, amit jelez az is, hogy néhány napja a szervezet honlapján megjelent: a hitelmegállapodásról nincs tárgyalás Magyarországgal – felelte újságírói kérdésre Simor András.

A jegybank elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a 3 százalékos államháztartási hiánycél betartása fontos, de az IMF/EU-megállapodás szempontjából nem alapvető feltétel.

A monetáris tanács keddi ülésén is rögzítette, hogy a kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetési környezet kiszámíthatósága szempontjából továbbra is fontosnak tartja a megállapodást az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal.

Kíváncsi az elemzők véleményére? Lapozzon!

A nyugdíj összegének növelése érdekében többféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, amelyek lehetővé teszik a szolgálati idő és az alapkereset bővítését is, így biztosítva a magasabb nyugdíjat, illetve az elégséges szolgálati időt a jövőben.