A nyugdíjpénztárak akár Strasbourgig is elmennek
A magánnyugdíjpénztárak még nem adták fel. Miután 102 ezer tagjuk maradt, s a többiek visszaléptek az állami rendszerbe, az Alkotmánybíróságra várnak. Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a 168 óra online munkatársának azt mondta, hogy a vagyonátadás május előtt nem történhet meg, s ha közben az Alkotmánybíróság törvénytelennek találja a pénztári törvényt, akkor még nem történt semmi jóvátehetetlen. Egyébként meg elmennek a strasbourgi bíróságra is.
Többen is védik a pénztárakat, legutóbb az ombudsman adott ki közleményt, hogy a külföldön tartózkodó pénztártagok nyilatkozatát megnehezíti, hogy a követségek ellentmondó utasításokat kaptak Budapestről.
Ezt is jeleztük az alkotmánybírósági beadványunkban, hogy úgy Magyarországon, mint külföldön minimális időt hagytak a tagoknak, hogy szándékukról nyilatkozzanak. Persze, nagy örömmel üdvözöltem, hogy az alkotmány őre osztotta a mi álláspontunkat. Kellemes meglepetés volt.
Az viszont már aligha jó hír, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is ellenőrizheti a pénztárakat, s akár a banktitkokba is betekinthetnek.
Ez kétségtelenül újabb fordulat az ügyben, a nyugdíjbiztos asszony működésében, s én magam sem értem az okát. A PSZÁF ugyanis tette a dolgát, nem érheti kritika. Tudtommal bizalomvesztés sem történt. A KEHI a közpénzek felhasználását ellenőrzi, nos, az itt nincs.
Több kormánypárti politikus valamint a jobboldali lapok is azzal vádolják a pénztárakat, hogy rosszul gazdálkodtak és röpködnek a számok a veszteségekről. Végül is hogy számolnak el?
A teljes tagság 70 százaléka kap reálhozamot, ennek a mértéke persze pénztáranként változik. Természetesen beszélhetünk veszteségekről is, tehát a 2005-ben és 2006-ban csatlakozó pályakezdők nem halmozhattak fel hozamot, hiszen a 2008-as válság ezt megakadályozta. Az ő szaldójuk így veszteséges.
Mit gondol most, hány pénztár maradhat állva? Állítólag az OTP, az ING, az Aegon és Allianz biztos nem számolja fel ezt az üzletágat.
Nem szívesen találgatnék. Változatlanul 4-8 pénztárnak van esélye a megmaradásra, de ez nemcsak attól függ, hogy van-e 2 ezer tagjuk, hanem attól is, milyen üzleti modellt követtek. Az önkéntes pénztárral együttműködve jó eséllyel működhetnek tovább.
Úgy tűnik, mire az Alkotmánybíróság bármit is határoz, már késő lesz.
Mi még nem adtuk fel. Az Alkotmánybíróság ugyan csak márciusban foglakozik az üggyel, de még akkor sincs késő. A vagyonátadás ugyanis bonyolult folyamat, s az ütemterv szerint sem történhet meg május előtt.
A miniszterelnök viszont éppen egy hete nyilatkozott úgy, hogy senki ne reménykedjen sem az Alkotmánybíróságban, sem másban, ez nem visszafordítható folyamat.
Én viszont még mindig hiszek az alkotmányosságban, a demokráciában és az intézményekben is. Talán elhamarkodott volt ez a nyilatkozat, vagy legalábbis nem teljes mértékben és mélységben átgondolt.
Önök még tavaly novemberben levelet írtak José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, de azt a választ kapták, hogy a nyugdíj ügy nemzeti hatáskör, tehát rájuk nem számíthatnak.
Ez igaz, hiába találják aggályosnak az ügyet, nem szólnak bele. Viszont ha már semmi nem marad, a strasbourgi bíróságra még mindig elmehetünk.
