A nyugdíjasok jövője

Magyarországon 3,9 millió magán-nyugdíjpénztári tag van. Január végéig kell nyilatkozniuk: maradnak-e a privátkasszánál. Aki ezt nem jelenti be írásban, annak március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, s számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Szakemberek szerint nincs igazán jó döntés…

2011. január 26., 16:43

Ismeretes: az marad a magánkasszáknál, aki erről hivatalosan nyilatkozik. Szakemberek szerint a törvényalkotók – a fideszes kétharmad – éppen arra építettek: a pénztártagok akár közönyösségből, akár időhiányból, leginkább pedig félelemből és óvatosságból nem tesznek írásos nyilatkozatot.

Mindenesetre a magánnyugdíj-pénztárak vezetői azt javasolták: mindenki egyéni szempontok – életkor, jövedelem, eddigi tagság – alapján mérlegeljen. Bába Julianna többször is kifejtette: maradásra ösztönöznék azt, akinek a számláján nagyobb összeg gyűlt össze, s már csak néhány éve van a nyugdíjig. Más szakértők azt gondolják: a magán-nyugdíjpénztári tagság akkor éri meg, ha a számla még legalább tíz évig folyamatosan gyarapodik.

Persze a kormány intenzív kampányt folytat a magánnyugdíjpénztárak ellen. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság propaganda-körlevelében azzal „nyugtatta” az ügyfeleket: ellátásukat a jövőben nem csökkentik azért, mert korábban magán-nyugdíjpénztári tagok voltak. Ám azt is írták: „felhívják a figyelmüket”, ha mégis a maradás mellett döntenének, kizárják magukat az állami nyugdíjrendszerből.

Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter lapunkban fejtette ki: meglehetősen rossz kommunikáció az átlépésről győzködni az embereket, amikor a világválság egyértelmű tanulsága, hogy a megtakarítás az előrelátó megoldás. Ráadásul a törvényben az szerepel, hogy aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, minden eddigi megtakarítását az államnak adja.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.