A nyaralók frászt kapnak, de a magyar gazdaságnak összességében még jót is tesz a gyenge forint

A szlovéniai tengerparti város, Piran tele van magyar turistákkal. Ahogy elkezdődött az iskolai szünet, a családok elindultak nyaralni, sokan az autóval könnyen megközelíthető szlovén tengerpartot választják. A négytagú Berényi család a múlt héten pihent a csodaszép városban, s ahogyan az édesapa, Péter mondja, igencsak megterhelte a családi kasszát a drága euró.

– A szállást nem kellett előre kifizetni, amit már nagyon bánok, mert ha csak két hónappal korábban veszem meg rá az eurót, akkor 218 ezer forintba került volna, így viszont 235 ezer forintot fizettünk. Az egyes tételeket számolva nem nagy a különbség, de ha azt vesszük, hogy tankolnunk kellett, étteremben ettünk, a gyerekek fagyiztak, mi napközben kávéztunk, sört ittunk, vásároltunk az élelmiszerboltban, vettünk ajándékokat az itthoniaknak, akkor, azt számoltuk a feleségemmel, legalább százezer forinttal drágult meg a nyaralásunk csak amiatt, hogy most mentünk. Ráadásul az időjárás is nagyon rossz volt, alig sütött a nap.

Egy másik magyar család a napokban Olaszországban pihent. Ők is autóval mentek, itthon nem váltottak eurót, mondván, majd fizetnek kártyával, illetve ha készpénzre lesz szükségük, kivesznek automatából. Abban is reménykedtek, hogy mire megérkeznek, addigra erősödik picit a forint.

– Bementünk egy élelmiszerboltba, hogy másnapra vegyünk reggelit. Az üzletben nem működött a kártyaleolvasó, ezért elmentem egy ATM-hez – mondja Horváth Bendegúz. – Nem hittem a szememnek.

Előveszi a telefonját, és mutatja az SMS-t, amit a tranzakció után a banktól kapott. Abban az áll, hogy 150 eurót vett fel, amiért 50 956 forintot vontak le a kártyájáról, vagyis egy euró 339,7 forintba került. Mint mondja, a boltban vettek például egy nagyobb kiflit 0,79 euróért, vagyis 268 forintért, egy liter tejet 0,73 euróért, azaz 250 forintért, egy 10 dekagrammos sonkát 1,8 euróért, tehát 611 forintért. Hozzáteszi, mindenből a legolcsóbbat választották. De ahogyan a Horváth család tagjai, úgy Berényiék is inkább akkor érezték a drága euró hatását, amikor étteremben ettek.

– Vettünk egy margaréta, egy négy évszak és egy sonkás-pisztáciás pizzát, egy liter vizet, két jeges teát, és fizettünk 55 eurót, vagyis 18 ezer forintot – mondja Bendegúz. Naponta egyszer, de inkább kétszer mentek étterembe.

Berényi Péter hasonló árakról számol be, mint mondja, ők sem tudtak soha ötven euró alatt ebédelni, pedig nem drága halakat és tengeri herkentyűket rendeltek.

– Egyszer ettünk egy kifejezetten halas étteremben úgy, hogy négyen kértünk egy nagy halat és hozzá köretet. Csak a hal 55 euró volt, ehhez jött még, amit megittunk. A baracklé három euró volt, az egyliteres víz öt euró, a fél liter sör négy euró, egy adag sült krumpli pedig három euróba került – sorolja. – Vagyis egy olyan ebéd, amelyen egyáltalán nem ettük tele magunkat, majdnem 25 ezer forintba került. Leginkább pizzériába ültünk be, ott általában 45 euróból kijöttünk. Ha ittunk mondjuk egy jeges kávét, ami négy euró volt, akkor picit többől.

Aki tehát éppen most nyaral vagy mostanában kell valutát vennie, annak nagyon komoly érvágás a 330 forint fölöttis járt euró árfolyam.

Máskülönben egyelőre nincs baj.

– Magyarország devizaadósságának aránya alacsony, a háztartások terheiből is kikerültek az elmúlt években a devizahitelek, a legtöbb kölcsön forintban fut, vagyis egy váratlan árfolyamváltozás vagy egy folyamatos forintgyengülés miatt a családok nem szembesülnek váratlan és vállalhatatlan mértékű kiadásokkal – magyarázza Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Ha azonban az euró árfolyama 330-340 forinton stabilizálódik, a hatása először az inflációban jelenik meg. A lakosság fogyasztói kosarában jelenleg ugyanis komoly aránya van az importtermékeknek, a családok most pótolják azokat az elmaradt fogyasztásaikat, amelyekre az elmúlt években nem tudtak vagy nem akartak költeni.

Egy autó vagy egy mobiltelefon euróért, dollárért, fontért érkezik Magyarországra, majd az árát átváltják forintra, és a lakosság már azt látja az üzletek polcain vagy a szalonokban. Ha drágább a beszerzés, az előbb-utóbb megjelenik, amikor a kasszánál fizetünk.

Nyeste Orsolya szerint a lakosságot nem éri majd inflációs sokk, mivel az eurózónában gyakorlatilag nulla a pénzromlás mértéke, így a gyenge forint által okozott áremelő hatás egy alacsony nemzetközi árszínvonalra rakódik rá. A jövő évi infláció magasabb lehet a kormányzati várakozásoknál, az Erste Bank például 3,3-3,5 százalék körülire várja, de ha tartósan gyenge marad a forint, akár a 4 százalékot is elérheti. Az idei drágulás is magasabb lesz a várt 2,5 százaléknál, de még mindig három százalék alatt maradhat.

– A Magyar Nemzeti Bank eddig azt kommunikálta, hogy laza monetáris politikát akar folytatni, ami tulajdonképpen lekövetése az uniós Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai Fed gyakorlatának. Csak azt nem vették észre, hogy időközben az utóbbi két intézménynél fordulat állt be, a Fed többször is alapkamatot emelt, és az EKB is bejelentette, idén már nem bocsát ki több eurót, ahogyan eddig tette minden hónapban – mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Hozzáteszi, hogy az MNB a környező országokra sem figyel, amelyekben ugyancsak elindult egy alapkamat-emelési hullám. A csehek már többször is emeltek, holott az ő gazdaságuk sokkal szilárdabb lábakon áll, mint a magyar.

A közgazdász szerint az MNB a kormányzattal egyetértésben arra koncentrál, hogy jövőre is meglegyen Orbán Viktor miniszterelnök négy százalék fölötti GDP-vágya. Az MNB ezt segíti a 0,9 százalékon tartott alapkamattal is. A négy százalék fölötti GDP autonóm módon nincs benne a magyar gazdaságban, ami hozzásegítheti, az az uniós pénzek és az európai konjunktúra. Előbbiből biztosan kevesebb lesz, utóbbi pedig elkezdett lassulni a legfontosabb német piacon is. A növekedésre pozitívan hatnak a béremelkedések is, ugyanakkor az is látszik, hogy nem lehet éveken át tartósan 8-10 százalék körüli reálbér-növekedést fenntartani. Vagyis a GDP gyors javulását szolgáló források szűkülőben vannak – mondja Vértes András.

Hogy kinek jó vagy rossz a gyenge forint? Vértes András szerint a multinacionális vállalatoknak mindegy, náluk ugyanis euróban folynak az elszámolások. Sőt még nyernek is a drága euróval, a béreket ugyanis forintban fizetik, vagyis kevesebb euróból is ki tudják gazdálkodni ugyanazt a bértömeget. Jó a drága euró az exportőröknek és a nagyvállalatoknak is.

– A lakosságnak, a kisembernek, az éppen nyaralóknak vagy nyaralni készülőknek viszont rossz, mert nőhet az infláció, és minden, ami euróban van árazva, drágább lesz. De teher azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek például euróban bérelnek irodákat. Ők azonnal érzik az árfolyam-változást.

Az, hogy a kormányzat nem aggódik, érthető. Vértes András szerint az ország összességében nem veszít a drága eurón, sőt nyer rajta, elég csak arra gondolni, hogy a nyári szezonban sokkal több valuta érkezik az országba a turisták révén, mint amennyit kimegy.

Hozzáteszi, a jegybank egyelőre jól csinálja a dolgát, ami jelen pillanatban annyi, hogy hiteles szavakkal kommunikálja, nincs baj. A szokásrend szerint a központi bankok először ugyanis mindig szóban avatkoznak be. Mivel az MNB a végsőkig ragaszkodni fog az alacsony alapkamathoz, az árfolyam magas szinten stabilizálódása esetén vélhetően olyan apró lépéseket tesz majd, amelyek szűkítik ugyan a piacot, de nem a kamatemelésben realizálódnak. Például szigorúbbá válik a lakossági hitelfelvétel. A magyar gazdaság helyzete stabil – állítja –, nem látszik, hogy a jelenlegi árfolyam meg tudná rengetni.