A kormány nem ismerte fel, milyen komoly lépésekre van szükség

Tizennégy oldalas összefoglalót készítettek a magyar kormány és az EU–IMF-tárgyalódelegáció júliusi egyeztetéseiről az Európai Bizottság illetékesei. Az augusztus 31-i keltezésű, tehát a tárgyalások július végi lezárása után született, a kormány által titkosan kezelt IMF-levélnél frissebb dokumentum lényegében megerősíti mindazt, ami korábban kiszivárgott a nemzetközi szervezetek elvárásairól és tárgyalási pozíciójáról.

Így a korábbi információkkal szemben, amelyekből úgy tűnhetett, komplett halállista készült Washingtonban vagy Brüsszelben, ebben a dokumentumban sincs szó nyugdíjcsökkentésről, sem ingatlanadóról, sem szja-emelésről. Sőt, az uniós szakemberek azt írták, hogy az egykulcsos adó a szegényebb rétegek terheit jelentősen megnövelte, és sokkal inkább foglalkoztatásbarát adórendszer kellene, később kifejezetten leszögezik: alacsonyabb adókulcs kellene az alacsony jövedelműeknek, írja az

Az uniós szakértők a hiteltárgyalások után az alábbi legfontosabb észrevételeiket emelték ki a levélben:

A magyar előrejelzés a GDP idei és 2013-as növekedésére nagyon optimista (0,1 és 1,6 százalék). Az export egyelőre támogatja a magyar növekedést, de valószínű, hogy csökkenni fog, a külföldi tőke beáramlása történelmi mélyponton van, a belső fogyasztás leállt, magas kamatozásúak az adósságok és elveszett a befektetői bizalom.
A konvergenciaprogram végrehajtásához további lépések kellenek. A kohéziós támogatások felfüggesztésének megszüntetésekor hozott kormányzati döntéseket az azóta bejelentett intézkedések jelentősen fellazították.
A piacok bizalma Magyarországgal szemben az utóbbi időben erősödött, aminek az oka, hogy egyre többen várták az IMF–EU-hiteltárgyalások sikeres lezárását. A pénzügyi szektor helyzete erősnek tűnik, de a gazdasági visszaesés és a különadók miatt stabilizálni kellene.
A fiskális kormányzás szempontjából fontos lenne – ahogy a Bizottság korábban ajánlotta –, hogy a Költségvetési Tanács mandátumát a kormány állítsa vissza, beleértve ebbe az erős vétójogot is.
Az Alkotmánybíróság jogát a költségvetési kérdések vizsgálatára „igen üdvös” lenne visszaállítani.
Sokkal inkább foglalkoztatásbarát adórendszer kell, az egykulcsos adó a szegényebbek terheit jelentősen megnövelte, ezért az adókulcsukat csökkenteni kellene. A tb-járulék csökkentése és jövedelemhez kötése, bizonyos szektorokban az egyszerűsített üzleti adózás bevezetése sokat segítene. A szektorális adókat felül kellene vizsgálni, az MNB-re kivetett tranzakciós adót el kell törölni.
Növelni kell a nők foglalkoztatottságát, emellett a munkanélküliség csökkentésére, a korai iskolaelhagyók további oktatására lenne szükség.
Az állam szerepét, a befektetői aktivitás adminisztratív és intézményi korlátait csökkenteni kellene. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelés érdekében az állami vasút és buszos tömegközlekedés radikális reformjára lenne szükség.