A Fidesz-kormány első baloldali lépése

Két hete rohamrendőrök segítéségével lakoltattak ki egy családot budafoki házából, mert tiltakozó civilek és jobbikos képviselők állták el a végrehajtó útját. A kilakoltatásról készült amatőr felvételek a You Tube-ra is felkerültek. Ekkor vált mindenki számára világossá, hogy a kormány árverezési és kilakoltatási moratóriuma csak a bírósági végrehajtáson kívüli eljárásokra vonatkozik. Ha van jogerős bírósági végzés, akkor lehet árverezni és kilakoltatni is.

A kormány most szélesebb körben próbálja megvédeni a nehéz helyzetbe jutott adósokat. Szerdán tárgyalja az erről szóló törvénytervezetet - mondja Nagy Anna kormányszóvivő. A javaslat a mostani rendelet helyett magasabb szinten, vagyis jogszabályban rendezné a kilakoltatási moratórium problémáját azoknak az adósoknak az esetében, akik például jelzáloghitelezés miatt kerültek ilyen nehéz helyzetbe, azaz egy sokkal szélesebb védettséget biztosítana a bajba jutott embereknek. Például a bírósági végrehajtás stádiumában is védené azokat a családokat, amelyek esetleg most még az utcára kerülhetnek. Ha a kormány ezt a javaslatot szerdán megtárgyalja, akkor akár már nyáron hatályba is léphet ez az új jogszabály.

Mára mintegy kilencvenezer ingatlanfedezetes hitel esetében már legalább három hónapos késében vannak az adósok a törlesztő részletekkel, de további adósok csúszhatnak meg a fizetéssel, hiszen a lakáshitelek döntő részét svájci frank alapon folyósították a bankok, az elmúlt napokban pedig jelentősen erősödött a svájci frank a forinttal szemben, hétfő délután már 215 forintot is adtak az alpesi ország devizájáért. Ez pedig súlyos többletteher a 150 forint körüli svájci franknál eladósodott ügyfeleknek.

A tavaly elindult 301 988 darab végrehajtási ügy 0,3 százaléka, 2363 végződött ingatlanárveréssel - mondja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. Lakóingatlant 1478 esetben árvereztek el, de csak 20-30 százalékukat pénzintézeti kölcsön miatt, a többi esetben más jogcímen indult végrehajtási eljárás, például tartásdíj, munkadíj-követelés vagy közüzemi díj miatt – teszi hozzá Krejniker Miklós. A szakember azt mondja, a számokból is jól látszik, hogy a bírósági végrehajtónak és a végrehajtási törvénynek nem célja megszabadítani az adóst az ingatlanától, inkább azt próbálja elérni, hogy minden más törvényes eszközzel fizetésre késztesse, és az ügyek döntő részében az adósok még az árverezés előtt fizetnek is.

A mostani kilakoltatások és lakóingatlan-árverések már több éve húzódó ügyekre tesznek pontot. Az elmúlt másfél évben bedőlt lakáshitelek még nem jelentek meg bírósági végrehajtóknál, hiszen ha a bankok a bíróságon keresztül próbálják keresni az igazukat, akkor az évekbe is telhet. Most a bankok és a bajba jutott adósok is az állami eszközkezelő társaság felállítására várnak. A kormány szándéka nyilván az, hogy azokat a bírósági végrehajtás keretében indított ingatlanárveréseket állíttassa le, ahol bankhitel áll a háttérben, így lehetővé válna, hogy azok az adósok is bekerüljenek a mentőcsomagba, akiknek nem az elmúlt hónapokban dőlt be a lakáshitelük.