A bankárok játéka: mások pénze
Túl későn, túl kevés – így jellemezte Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója mindazokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket az egyes országokban bevezettek az elmúlt hónapokban. A következmény mindenütt jelentős gazdasági visszaesés, a maastrichti 3 százalékos hiány kritériumot el lehet felejteni – véli a kutató.
– Írországban 13 százalékos, Spanyolországban 6, Franciaországban 7, Németországban várhatóan 4,4 százalékos lesz a költségvetési hiány az esztendő végére. Csak egy-két ország, mint Ausztria és Finnország, esetében várható a 3 százalékos költségvetési hiánycél teljesülése – sorolta a gazdaságkutató.
Ám nem csak gazdasági visszaesés várható, hanem a külső inflációs hatások, defláció is. Az Európai Unió fennállása ötven esztendeje során azonban nem szokott hozzá a válságmenedzseléshez, így az utóbbi hónapokban sem a közös válságmenedzselés, hanem a nemzeti kiútkeresés jellemezte. Már vannak jelei a protekcionizmusnak, a hazai áruk védelmének. Ha ez az irány erősödne, akkor az Európai Unió egyik alap pillére, az egységes belső piac és gyakorlata sérülne.
Mérgezett betétek, árverések
A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete három hónapja elemzi a válság folyamatokat, ebből a kutatásból idézték legfontosabb megállapításaikat az elemzők. Simai Mihály a globális krízist több okra vezette vissza: környezetvédelmi, foglalkoztatottsági, és szociális válságra. Inotai András a felsoroltakat még egy jelenséggel, a pénzpiacok nemzetközi szabályozásának hiányával egészítette ki.
Mindketten egyet értettek abban, hogy a világgazdasági válság jelei már 2007-ben mutatkoztak, amikor az első kilakoltatásokra sor került. A jelzálogalapú kötvényekre épült pénzpiac összeomlott. Az amerikai toxikus betétek lassan megmérgezték a nemzetközi pénzpiacokat is. A globális tőke vesztét a „kaszinó-kapitalizmus” okozta. A bankárok úgy játszottak mások pénzével, mintha egy játékteremben lennének. A „kaszinó-kapitalizmus” jellemzésére Inotai András egy viccet is megosztott a közönségével. (lásd keretben)
Másfél jó hír
A gazdasági elemzők arról is szót ejtettek, hogy vajon milyen lehetőségei vannak a magyar gazdaságnak. Inotai András szerint hatalmas előny, hogy az európai uniós csatlakozás óta a magyar külkereskedelem az EU-n kívüli országokkal is jelentősen emelkedett. A kínai, az oroszországi, az USA-beli export többlettel zárt 2008-ban.
– Azokat a vállalkozásokat kell támogatni, akik külföldi piacokra tudják vinni a termékeiket, szolgáltatásaikat. Ki kellene használni a gyenge forintból adódó árfolyamelőnyöket – hangoztatta Inotai András. – Uniós forrásokkal együtt össze lehetne rakni egy árfolyamalapú támogatási csomagot – javasolta. Hozzátette, hogy a polarizált Magyarországon – ahol hiányzik a társadalmi kohézió, és jellemző múltba révedés – mindez nem magától értetődő, nem egyszerű folyamat.
