„2020 előtt nem lesz csatlakozás az euróhoz”

Standard: Kormányának egyik első vitatott lépése az volt, hogy elzavarta Budapestről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségét. Sajnálja a történteket?

Matolcsy: Nem, egyáltalán nem. Az IMF, az EU és a Világbank segítségét elfogadtuk, mert az előző kormány idején Magyarország rendkívüli mértékben eladósodott. Hálásak vagyunk a segítségért. Ma már azonban a piacokról finanszírozzuk magunkat, és többé már nincs szükségünk mentőövre. Már nem fogunk megfulladni.

Standard: De nincs kizárva egy újabb megrázkódtatás a pénzügyi piacokon. Magyarország az IMF milliárdos hitele nélkül örvénybe kerülhet. Most egyedül fog úszni az ország.

Matolcsy: De hát Magyarország nem egyedül úszik! Számos delfinnel együtt vagyunk úton, méghozzá azokkal az országokkal, amelyek nem kapnak segítséget az IMF-től. Európában ez még ma is a többséget jelenti. Mostanáig sérült, vérző halakkal, mint Ukrajna és Románia úsztunk együtt. Ez azonban nem volt előnyös. Mindenki tudja, hogy a tengerben a vér odacsalogatja a cápákat, esetünkben a spekulánsokat.

Standard: A bankadó az ön kormányának nem-ortodox intézkedései közé tartozik. Nagyon sok országban szintén van, de sehol sem olyan magas, mint Magyarországon. Mindamellett Magyarországnak sohasem kellett kisegítenie bankjait.

Matolcsy: 2010-ben a magyar deficit azzal fenyegetett, hogy megfékezhetetlenné válik. Választás előtt álltunk. A legkézenfekvőbb az lett volna, hogy egy új takarékossági programot fogadunk el. De ezt nem akartuk. Magyarország akkor már négy egymás utáni év megszorításait tudta maga mögött. Nem akartunk több pénzt kivenni az emberek zsebéből, és megfojtani a fogyasztást. Ezért azoknak a szektoroknak, amelyeknek pénzük volt, azt javasoltuk, hogy fizessenek hozzájárulást.

Standard: Megadóztatták a távközlési- és az energetikai vállalatokat, valamint a kereskedelmi láncokat. Főleg azt a szektort, amelyben a külföldi vannak túlsúlyban. Ezért vetette az önök szemére az OMV és a Spar, hogy diszkriminálnak.

Matolcsy: Ez félreértés. A bankszektorban a legnagyobb befizető a magyar OTP-bank. Az energiaszektorban Paks (megj.: a magyar atomerőmű). A kereskedelmi láncban főképpen külföldi cégek érintettek, mert ők a legnagyobbak. Itt a nagyságról és nem a származási országról van szó.

Standard: De hát a legtöbb adót összességében a külföldiek fizetik. Néhányan közülük már az EU Bizottsághoz fordultak.

Matolcsy: Ha én bank lennék, én sem akarnék különadót fizetni. Mi azonban nemcsak adóztatunk. Átfogó szerkezeti reformokat vezettünk be. Az államadósságunkat a jelenlegi 82 százalékról a GDP 64 százalékára fogjuk csökkenteni. Csökkentettük a kis- és közepes nagyságú vállalkozások társasági adóját. A figyelmünk középpontjában azonban a munkaerőpiac áll. Magyarországon a korengedményes nyugdíjasok száma magasabb, mint bárhol Európában. A nyugdíjasaink 12 százaléka rokkantnyugdíjból él, miközben az OECD átlaga hat százalék körül van. Ennek véget fogunk vetni. Az embereknek a segélyek helyett munkát fogunk ajánlani.

Standard: Önök ide akarják csábítani a befektetőket. Ezzel egy időben azonban kényszer államosították a magán nyugdíjpénztárakat. Ezt hevesen bírálták Európában.

Matolcsy: A magánnyugdíjpénztárakat 1998-ban hozták létre. A fiataloknak be kellett lépniük ezekbe a pénztárakba, és nyugdíj biztosítási hozzájárulásuk egy részét ezekbe a pénztárakba kellett befizetniük. Ezzel jelentős mennyiségű pénzt vontak el a közszférától. Ez a kétvágányúság óriási hiba volt. Nem csoda, hogy ezt a rendszert csak a nyolc szegényebb európai országban vezették be, és nem olyan államokban, mint Ausztria és Németország. Azok bíráltak bennünket, akik nekünk korábban ezt a rendszert ajánlották. Ezek az IMF és Világbank voltak.

Standard: A kényszer államosítás mégiscsak problémát jelent.

Matolcsy: 1948-1949-ben a családom minden vagyonát elrabolták a kommunisták. A család tagjai nagyon tehetséges üzletemberek voltak Kecskeméten. Az kényszer államosítás volt, mert akkoriban egyáltalán nem volt választási lehetőség. Ez esetben azonban teljesen másképpen történt, és néhányan úgy is döntöttek, hogy a pénztáraknál maradnak.

Standard: A bizalom azonban elveszett. Magyarországot három neves minősítő cég is leminősítette. Magyarország besorolási szintje egyetlen lépcsőfokkal magasabb, mint az un. bóvli-besorolás.

Matolcsy: Különösek a minősítő intézetek. A válság idején a hibás értékeléseik következményeként elvesztették hitelességüket. Ezek nem ismerik el a mi nem ortodox intézkedéseinket, mert a nyugdíjpénztárak és a bankok oldalán állnak. Ez hiba. De a pénzügyi piacok már nem hisznek nekik. Ha ők rosszul ítélnek meg bennünket, az már nem érinti a forintot és a magyar értékpapírok piacát.

Standard: Érdekes még Magyarország számára az euró?

Matolcsy: 2020.

Standard: Miért nem hamarabb?

Matolcsy: Előbb a maastrichti kritériumokat akarjuk teljesíteni, és reális konvergenciát szeretnénk felmutatni az államadósság, a foglalkoztatás és gazdasági növekedés területén. Majd akkor csatlakozunk, ha az államadósság aránya eléri az 50 százalékot.

Standard: Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország számára az euró elvesztette a vonzerejét?

Matolcsy: Mi inkább azt mondjuk, hogy a válság időszakában az euró zóna sem tudta megvédeni magát.

(Szigetvári András

Fordította: dr. Gonda László

További cikkeket olvashat Ausztriáról a