Itt a szembenézés ideje – Ajánló lapunk 2019. november 28-i számából
Bővült a koalíció
Miután a májusban tartott európai választásokon valamelyest meggyengült ugyan a jobbközép néppárti és a balközép szociáldemokrata pártcsalád, de az uniós integrációt a nemzetállami széthúzással helyettesíteni akaró politikai erők számítása nem jött be, és az euroszkeptikusként is emlegetett pártok nem értek el áttörő sikert, most, fél évvel a választások után olyan összetételű és szerkezetű Európai Bizottság alakul meg, amelyben a két hagyományos fő erőközpont – a liberálisok bevonásával – megőrizte domináns szerepét.
Áttelepülő illúziók
A Ceaușescu-rezsimből a Kádár-rezsimbe áttelepülő rendszerkritikus erdélyiek- mint Ara-Kovács Attila filozófus, politikus - világa külön történet, mindenesetre az ellenzéki és kisebbségi lét kettős szorítása nem feltétlenül oldódott fel a magyarországi „csak” ellenzéki létezésben. Erről is beszélt a Klubrádió Szabadság, elvtársak! című sorozatában.
Oktatás: csak az erő nyelvét beszéli a kormány
A múlt héten, A tanárképzés helyzete és a változás lehetőségei Magyarországon című szakmai beszélgetésen Nahalka István oktatáskutató friss adatokat ismertetve arról beszélt, hogy egy tanárnak ma Magyarországon heti 25,7 tanítással töltött órája van, erre jön az adminisztráció, valamint az órákra való felkészülés. Így összesen egy héten 57-60 órát dolgozik, ennyi ideig végez pedagógiai munkát. A munka minősége is sokat romlott az elmúlt években. A pályát ugyanis tömegével hagyják el, miközben sokan nyugdíjba is mennek.
A jog és a jogállam
Számos ismert nyugati nyelven jelentős különbség van a velünk született, emberi, polgári, vagyis alap- vagy alapvető, azaz fundamentális és sérthetetlen, alkotmányban garantált jogok és a törvények, jogszabályok, írott, alkotott, meghozott jogok között (angolul például a rights és a laws szavakban). Magyarul azonban nincs külön kifejezésünk e kétféle jogra, és legfeljebb a jelzett kiegészítésekkel differenciálhatunk közöttük.
Vajda Mihály: Orbánnak éreznie kellett, nem egy lefagyott országot dirigál
Hogy mi is történt Budapesten vagy Tatabányán, néhány hét leforgása alatt nem tudom megítélni, ahogy a következmények is kiszámíthatatlanok. A hatalmi represszió fokozódik? A lázadó önkormányzatokat nyomás alá helyezik? Vagy ez lenne a bomlás kezdete? Ellenfél persze újra létezik. De bármi történt, én örültem. Mégis az első alkalom kilenc év után, amikor Orbánnak éreznie kell, nem egy lefagyott országban dirigál.
Itt a szembenézés ideje
Útjára indult egy alternatív gazdaságpolitika, filozófia, amely szerint a világ társadalmi, gazdasági és környezeti problémáira részben megoldás lehet a nemnövekedés. Nem a megrekedés és a gazdaságok leállása, hanem egy olyan fejlődés, amelyben nincsenek benne azok a kényszerek, amelyek semmi mást nem szolgálnak, mint a haszonmaximalizálást. Amikor a globális növekedés hasznának 82 százaléka a felső egy százalék kezében van, és a Föld lakosságának fele egyáltalán nem részesül belőle, a világ környezeti szennyezésének 71 százalékát pedig a száz vállalat okozza, de mindenki fizeti, könnyű belátni, hogy változás kell – mondta lapunknak Köves Alexandra, a Corvinus egyetem oktatója, ökológiai közgazdász. Szerinte minden változás gátja, hogy el sem tudjuk képzelni, lehetne másképp is.
Annegret nyeregben
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) kongresszusán átmenetileg megerősítette pártelnöki pozícióját az Angela Merkel által „kitalált” Annegret Kramp-Karrenbauer. Általános meglepetésre ő maga vetette fel, hogy a pártegység megerősítése érdekében hajlandó akár lemondani a posztjáról. Az őt jobbról rendszeresen bíráló Friedrich Merz visszarettent attól, hogy most indítson rohamot a pártvezetői poszt megszerzéséért, és támogatásáról biztosította a gyakran csak AKK-ként emlegetett, meglehetősen hosszú nevű párt elnökét.
Nem sok jóra számíthatnak a magyarok
Elnökválasztási győzelme utáni első beszédében Klaus Iohannis román államfő „a háború folytatását” ígérte. Jövőre parlamenti választások lesznek, és az elnök közvetlenül ki akarja venni a részét az új parlamenti többség kialakításából, vagyis abból, hogy a Szociáldemokrata Pártot a törvényhozásban is ellenzékbe szorítsák. Ha ugyanis parlamenti többséget tudhat majd maga mögött, akkor megkezdheti saját hatásköre, hatalmi befolyása kiszélesítését, az elnöki-félelnöki rendszer bevezetését Romániában. Ez a forgatókönyv túl sok jót nem ígér sem a romániai magyaroknak, sem a román–magyar államközi kapcsolatoknak.
Putyin népszerűsége csökken
Kik és miért segítették hatalomra Vlagyimir Putyint? Miért indult el a korábban józanul realista orosz elnök a populizmus irányába? Miért választotta külpolitikájában az agresszió és a fenyegetések útját? Mi állhatott annak hátterében, hogy Orbán Viktor oroszellenességből oroszbarátságra váltott, és mi teszi különösen problematikussá a paksi üzletet? Miért nincs más választása Putyinnak, mint hogy akkor is hatalmon maradjon, ha esetleg már nem akar? Ezekre a kérdésekre keresi a választ új, Putyin Oroszországa című könyvében Sz. Bíró Zoltán történész.
SMS Ibsentől
gy estére mindenki – kivétel nélkül – kiteszi a mobilját az asztalra, és az arra érkező bármit, hívást, SMS-t, e-mailt megosztja a többiekkel (felolvassa, megmutatja, kihangosítja) voltaképp jelenkori ibseni színházi helyzetet produkál: a kis élethazugságok nagyokat rejtenek, amikkel így-úgy-amúgy próbálunk együtt élni, túl- vagy aluldimenzionálni őket, szőnyeg alá söpörni és legfőképp magunkévá tenni.
Aki magyar...
A történelem véletlenek műve. Az ember csak belesodródik. Majd elkezdi keresni a helyét. Az egyik legfontosabb kérdés itt, Közép-Kelet-Európában így hangzik: megtanultuk-e, megtanuljuk-e valaha, hogyan kell egymás mellett, egymással élni? Szembenézés, szembesítés, bűnhődés a Miskolci Nemzeti Színházban.
