Húsz év magány – Ajánló lapunk 2019. augusztus 29-i számából
Húsz év magány
A leglassabb folyó is eléri egyszer a tengert. Húsz verejtékes év múltán, miután a rendszerváltás ikonikus maffialeszámolását, Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolását többször is a „döglött akták” ügykörébe sorolták, egy zavaros zsarolási ügy mellékszálaként őrizetbe vették és gyilkosságra való felbujtással vádolták meg a FINA alelnökét, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét, a Nap TV egykori vezetőjét, Gyárfás Tamást. A tévé tíz éve kihunyt, a székházat eladták, Gyárfás már rég nem „tényező”, Fenyő gyilkosait állítólag bevarrták. Van-e új szála a történetnek? Kezdő slapajból hogyan lett médiamogul, mogulból pedig gyanúsított Gyárfás Tamás? Buják Attila portréja.
Üzleti piknik
Szinte egy emberként ül diadalt a kormánypropaganda a nemrég még kigúnyolt Angela Merkelt méltatva, mintha a német kancellár a Páneurópai piknik 30. évfordulóján rendezett ünnepségen fölmentette volna Orbán Viktort az uniós források ellopását érintő bírálatok alól. Ez azonban így csak féligazság. Botrány, ha volt is a rendezvényen, más természetű, méghozzá az – ahogy arra Tóth Ákos rávilágít –, hogy folytatódik a történelem átírása, s a kísérlet most arra irányul, hogy ki lehet-e radírozni egy még létező generáció kollektív emlékezetét. De ezért kár lenne Angela Merkelt vádolni, aki valójában azzal a céllal érkezett, hogy ápolja a magyar kormány és a német cégek gazdasági kapcsolatait. A magyar kormány ugyanis jókra és rosszakra osztja a vállalatokat, önkényesen tesz közöttük különbséget, hoz őket segítő vagy ellehetetlenítő jogszabályokat. A lobbiszabályozás hiánya és a példátlan hatalomkoncentráció következtében annak, aki érvényesülni akar, rejtett, unortodox fórumokon kell megtennie. Emiatt Magyarországon átláthatatlan, hogy például egy multinacionális társasággal létrejött stratégiai megállapodás sorsa egy focimeccs VIP-páholyában vagy a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában dőlt el. Mára – írja Szabó Brigitta – 81 céggel van egyéni megállapodása a kabinetnek. A kör tagjai benne vannak az információáramlásban, s megnyílnak előttük addig zárt ajtók is. A kormányzó politikai elit szoros szövetségeseiként tudott vállalkozóknak pedig stratégiai megállapodásokra sincs szükségük. Azok nélkül is kiválóan boldogulnak.
Ima az újratervezésért
A Magyar Orvosi Kamarán belül szerveződő Újratervezés csoport új lendületet adhat a jelenlegi egészségügyi helyzet kilátástalanságába belefásult orvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak. Céljuk nemcsak a kamarai működés megújítása, hanem egy olyan egészségügy megteremtése, amelyben tisztességgel lehet gyógyulni és gyógyítani egyaránt. Az egyre erősödő csoport határozottabb érdekképviseleti lépésekre kényszeríti Éger István kamarai elnököt is, aki az elmúlt kilenc évben nem a radikalizmusáról és kormánnyal szembeni kritikus attitűdjéről volt ismert. Ónody-Molnár Dóra cikke.
A végén még lekapcsolják
Tavasszal már eljátszott a gondolattal a Századvég Intézet, hogy miként lehetne „megfogni a felhőt”, szabályozni a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon megjelenő tartalmakat, és arra szorítani a szolgáltatókat, hogy ne korlátozzák a kormánynak tetsző álhíreket. Újabb fejlemény, hogy a frissen kinevezett igazságügyi miniszter munkacsoportot alakít e célok kivitelezhetőségének vizsgálatára. A magyar kormány bejátszani készül az európai uniós szabályozási szándék és a közös álláspont hiánya között tátongó politikai teret, miközben a valódi célja az, hogy a saját véleményfölényét erősítse az online felületeken is. Lakner Zoltán írása.
A túlerő döntött Mohácsnál
Augusztus 29. az évfordulója az egyik legdrámaiabb magyar történelmi fordulópontnak, a mohácsi csatának. A vereség okairól és emlékezetéről beszélgetett Lakner Zoltán B. Szabó János történésszel, a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársával, aki résztvevője az MTA és a Pécsi Tudományegyetem Mohács 1526–2026 kutatási projektjének is. A csatáról szóló könyve eddig már három kiadást ért meg. A középkori politika a pártharcok, a propaganda és a pénz szerepét illetően nem sokban látszik különbözni a maitól, ugyanakkor éppen Mohács olyan strukturális változásokat ösztönzött, amelyek lehetővé tették az európai államoknak, hogy felvegyék a versenyt az Oszmán Birodalommal.
