Világhírű chilei író regényét viszi színpadra egy magyar rendező

2003-ban halt meg a világhírű chilei irodalmár Roberto Bolaño. Nemzedéke legfontosabb spanyol nyelvű írójaként tartják számon a kritikusok és olvasók. Önéletrajzi ihletésű regénye, a Vad nyomozók, a szerző egyik legfontosabb műveinek egyike. Kelemen Kristóf Junior Prima díjas rendező és dramaturg ősszel színpadra állítja a legendás szerző művét a Radnóti Miklós Színházban. A színpadi adaptáció az idei évad egyik legizgalmasabb előadásának ígérkezik. Megkérdeztük a rendezőt, mire számíthat a közönség.

A Vad nyomozókat Roberto Bolaño számos megnyilatkozásában nemzedékéhez írott szerelmeslevélnek aposztrofálta. A regény az író páratlan beleérző képességéről tesz tanúbizonyságot, rendkívüli hitelességgel közeli barátai hangján szólalva meg meséli el történetüket. Az egymás után következő emlékiratok más-más nézőpontból és emlékfolyam alapján mesélik el a hetvenes évek fiatal, az irodalmi fősodorból kirekesztett mexikói irodalmárok és értelmiség útkeresését. A szexualitáshoz, drogokhoz, költészethez való viszonyukat, felnőtté válásuk viszontagságait.

Az ötszáz oldalas regény önéletrajzi elemek mellett abszurd és elképzelt események sorozatában is bővelkedik. A regény központi cselekménye Cesárea Tinajero „zsigeri realista” költőnő felkutatására irányuló izgalmakban bővelkedő utazás, de a történet megpróbál választ adni arra is, miért választja valaki az irodalmat és a költészetet élete mozgatórugójának, valamint a döntés milyen következményekkel jár együtt. A regény központi témája: maga az irodalom, a benne és vele élő ember. 

A múlt és a jelen kapcsolata

Kelemen Kristóf azt mondta a 168-nak, nem is a Vad nyomozókat olvasta először az írótól, hanem a 2666 című regényt. Ezt egyébként Roberto Bolaño halála után adták ki. „Annyira magával ragadott a könyv, hogy utána az összes magyarul megjelent művét elolvastam” – mesélte Kelemen Kristóf lapunknak. Arra a kérdésre, hogy miért választotta végül a Vad nyomozókat, a következő választ adta:

„Bolaño regényében a folyamatos keresés, kísérletezés, a belső szabadság kutatása érdekelt.Bár a regény a hetvenes években játszódik, annak cselekménye sok ponton rokonítható a saját generációm, a most húszas-harmincas éveiben lévő fiatalok történeteivel, a saját elveszettségünkkel és azzal, hogy szenvedélyesen próbáljuk megfogalmazni önmagunkat. Azt gondolnánk, hogy a társadalomban azóta egyre nagyobb lett a szabadság, pedig valójában egyre több a belső gátlás és a külső gátló tényező.” – fogalmazott Kelemen Kristóf.

A rendező arról is beszélt, hogy a regény struktúráját nézve kézenfekvő lett volna, ha monológokból állítja össze az előadást, de nem így tett, inkább a színpadi helyzeteket és a teátrális lehetőségeket kereste. Kelemen Kristóf, miközben Roberto Bolaño világának és utalásrendszerének a mélyére utazott, a regény fordítójával és spanyolul kiválóan tudó munkatársaival is egyeztetett annak érdekében, hogy minél teljesebb képet kapjon a kötettel kapcsolatban. Az adaptáció elkészülte után a színészekkel közösen, őket aktívan bevonva dolgozott magán az előadáson.

„Amikor ősszel elkezdtem a munkát, a koronavírus járvány
egyik legerősebb hulláma indult el, miközben számos egyéb
válságjelenség vett körül: ekkoriban zajlott le a Színház- és
Filmművészeti Egyetem erőszakos modellváltása, a színházi
szakma egyre agresszívabb átpolitizálása, és a koronavírus
újra szembesített minket egy sokkal nagyobb krízissel, a
klímakatasztrófával. A pusztulás és a világvége-hangulat
alapvetően befolyásolja a generációm közérzetét, miközben
most kéne a leginkább energikusnak és kísérletezőnek
lennünk. A regény cselekményének egyik fő színhelye a
sivatag, amelyre mentális tájként tekintek.”

– mesélte Kelemen Kristóf. A rendező kiemelte, a kőszínházi közegben egy sok szempontból szokatlan előadást láthatnak majd a nézők, a próbafolyamat során például foglalkoztak a performansz-művészettel is, annak hagyományaival. A regény különböző karaktereit nyolc színész játssza el, többek között Gáspár Sándor, Sodró Eliza, Mészáros Blanka, Porogi Ádám és Baki Dániel, utóbbi Arturo Belanót, a Vad nyomozók szerzőjének alteregóját fogja alakítani. Az előadás szeptember 7-én debütál a Radnóti Tesla Laborban.

(Kiemelt kép: Kelemen Kristóf a Vad nyomozók című darab olvasópróbáján, 2021. május 3-án. Fotó: Bácsi Róbert László)