Vidéki zsinagógákban lép fel a Budapesti Fesztiválzenekar

Három vidéki zsinagógában – Albertirsán, Keszthelyen és Mádon – ad ingyenes koncertet júniusban a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ).

2014. május 5., 15:01

Az együttes az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) karöltve rendezi meg a beszélgetésekkel egybekötött rövid hangversenyeket, amelyek célja, hogy a helyiekkel együtt felidézzék az egykor ott virágzó zsidó közösségi életet és a keresztény-zsidó együttélés emlékeit – mondta el Fischer Iván karmester, a BFZ zeneigazgatója és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az óbudai zsinagógában megrendezett hétfői sajtótájékoztatón.

Mint Köves Slomó kifejtette, be szeretnék mutatni a nagy múltú hazai zsidó közösséget, melynek egykor vidéken is virágzó életét mára többnyire csak romos zsinagógák jelzik. „A holokauszt kapcsán nemcsak a veszteség tényéről kell beszélni, hanem arról is, hogy mi ennek a tartalma. Meg kell mutatni az embereknek azt az életet, azokat az értékeket, amelyek elvesztek. El kell magyarázni, mi az a zsinagóga, és milyen közösségi élet folyt az egyes zsinagógákban” – magyarázta a rabbi.

Köves Slomó hangsúlyozta, hogy a koncerteket követő beszélgetéseket interaktívra tervezik. „Bátorítjuk arra a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal emlékeket. Rá szeretnénk ébreszteni mindenkit, hogy közös a történelmünk” – fogalmazott az óbudai zsinagóga rabbija.

Fischer Iván elmondása szerint körülbelül félórás koncertekre készülnek, amelyeken zsidó zeneszerzők – Weiner Leó, Betty Olivero és Felix Mendelssohn-Bartholdy – műveiből válogatnak, ugyanakkor nem feltétlenül vallásos tartalmú zenét játszanak majd. A zenekar olyan létszámban és felállásban lép fel, amelyre az adott zsinagógaépület lehetőséget ad – tette hozzá.

A BFZ zeneigazgatója hangsúlyozta: jóindulattal, gesztusokkal, ezekhez hasonló ajándék-koncertekkel szeretnének a tudatlanság és az előítéletek ellen küzdeni. Mint mondta, a júniusi körút csak az első alkalom, ha ez jól sikerül, szeretnék folytatni a projektet. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is támogatja, és a jövőben csatlakozhat hozzá.

Az együttes a „zene mindenkié” mottó jegyében a vidéki zsinagógák mellett idősotthonokba és keresztény templomokba is ellátogat júniusban. „Kilépünk a koncerttermekből, és elmegyünk azokhoz az emberekhez, akik nem jutnának el a hangversenyeinkre: idősotthonokban, kórházakban, iskolákban lépünk fel. Tudatos profilváltás ez a BFZ életében, meg akarjuk mutatni, hogy nem egy elzárkózó elitzenekar vagyunk” – magyarázta Fischer Iván.

A BFZ június 9. és 12. között budapesti idősotthonokban, valamint a veresegyházi önkormányzat idősotthonában ad ingyenes koncerteket; június 12. és 15. között Budapesten a Deák téri és a Bakáts téri templomokban, illetve a Somogy megyei Hedrehely templomában historikus előadásmódban játszanak válogatott Bach-műveket; végül június 16. és 18. között lépnek fel a mádi, a keszthelyi és az albertirsai zsinagógákban.

A német megszállás áldozatainak emlékművére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Köves Slomó elmondta: nem ért egyet a Szabadság térre tervezett emlékmű esztétikájával. Mindemellett hangsúlyozta, hogy a vitában valójában nem a kormány és a zsidó közösség áll szemben egymással, hiszen az egész társadalom számára fontos a múlt megismerése és helyes szemlélete.

Fischer Iván ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: az emlékmű nagyon sokak érzékenységét sérti – zsidókét és keresztényekét egyaránt –, hiszen azt a „pilátusi gondolatot” tükrözi, hogy „nem mi vagyunk a bűnösök, hanem más”; felállítása ezért Fischer Iván szerint súlyos hiba.

Szent Iván napja az éve leghosszabb napja, éjszakája pedig évszázadok óta ihlet meg írókat és költőket. A nyár legmisztikusabb éjszakájához számos babona és hiedelem fűződik, a termékenységi rítusoktól az egészségvarázsláson át a szerelemvarázslásig.