Végre: hungarikum lett a lángos és a székelykapu

Döntött a Hungarikum Bizottság. A két új államilag elismert hungarikum a a székelykapu és a lángos – írja a 24.hu. 

A székelykapu olyan jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel, és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált – olvasható a tárca közleményében.

A másik új hungarikum, a lángos készítésének hagyománya az Agrárminisztérium közleménye szerint szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós – írták, hozzátéve azt is, hogy hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják.

A Magyar Értéktár emellett egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült – derült ki az agrártárca közleményből. Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.

Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz is, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Azt írták: „több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején”.

A Hungarikum Bizottság döntésével nyolcvankilencre emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig százötvenkettő kiemelkedő nemzeti értéket tartanak számon.

(Kiemelt képünkön: Klasszikus sajtos-tejfölös lángos. Fotó: Wikipédia)