Túlélési kalauz

Vannak helyek, ahová vágyik az ember, és vannak, ahova jut, kerül. A legfontosabb kapaszkodója mindkét esetben egy megbízható útikönyv lehet, amely beavat az adott vidék szokásaiba, kultúrájába, farkastörvényeibe, tájékoztat mindarról, amit az utazáshoz vagy a túléléséhez tudni ajánlatos.

A Szubjektív Értékek Alapítvány egy olyan világról adott ki bedekkert, amelyről valamennyien tudunk némi keveset, de ezek a felszínes ismeretek is bőségesen elegendőek ahhoz, hogy még e peremvidéknek a gondolatától is meneküljünk. Itt nincs család, vetett ágy, meleg vacsora, rendszeres jövedelem, s nemhogy a jövő, de még a holnap sem tervezhető. A HajléktaLand című könyv az otthonukat vesztetteknek íródott túlélési kalauz, javarészt tőlük származó információkkal, a téma szakértőitől kapott útbaigazításokkal. Például arról, hol húzhatják meg magukat – az éjszakai buszjáratoktól a hűtőszekrény kartondobozáig –, az ételosztások helyéről, arról, hogyan ismerhető fel, hogy romlott-e a kukából kiszedett étel, vagy miként kaphatnak orvosi ellátást, hol tisztálkodhatnak. Millió hasznos ismerettel telepakolt, alapos szociográfia ez, cudar és szemérmes világunkban mégsem számíthat arra, hogy felkapaszkodjon az eladási listáknak akár csak az alsó harmadába is.

Az előrelátók azonban már most beszerzik, tanulmányozzák, és a legfontosabbakkal együtt – kulcs, pénztárca, mobil, személyi okmányok, a szerveikről lemondó nyilatkozat – maguknál tartják. Egy olyan világban ugyanis, ahol egyik napról a másikra büntetlenül lehet kormányzatilag lenyúlni hárommillió munkavállaló magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, ott holnap a bankbetétekre, a lakásokra, kocsikra, a családi darabokra is könnyen sor kerülhet. Gondoljanak tehát a jövőre: olvassanak. Én időben szóltam.