Titkos kincsre leltek az elhagyott lakásban

Hetven éve senki nem járt abban a Pigalle környéki, gazdagon berendezett párizsi apartmanban, ahol a közelmúltban rábukkantak a múlt század fordulóján rendkívül felkapott Giovanni Boldini olasz festő eddig nem ismert alkotására. A légiesen finom női portré, amelyet egyetlen monográfia sem említ és kiállításon sem szerepelt soha, 2,1 millió eurós rekordáron kelt el a napokban. Felfedezésének története több mint regényes.

2010. október 10., 10:52

A vöröslámpás negyedhez közeli, 140 négyzetméteres lakás ajtajának zárját – több hivatalos tanú jelenlétében – júniusban törte fel a minisztériumból kirendelt hivatásos állami értékbecslő, hogy leltárt készítsen a bent lévő vagyontárgyakról.

A rendkívüli intézkedésre azért került sor, mert az ingatlan tulajdonosa, aki még a 2. világháború előtt leköltözött Dél-Franciaországba,91 éves korában elhalálozott. Bár az asszony az elmúlt évtizedek során egyszer sem tért vissza egykori otthonába, a lakás adóját rendszeresen és pontosan fizette.

A régóta elárvult lakásba belépve a megfagyott idő látványa fogadta Olivier Choppin-Janvry minisztériumi tisztviselőt. A század eleji bútorokat finom porréteg fedte, a kazettás mennyezetről pókhálók függönye csüngött alá olyan valószerűtlen hangulatot kölcsönözve a láthatóan női lakhelynek, mintha Csipkerózsika várába került volna a látogató.

A konyhában hatalmas, fatüzelésű fémtűzhely és kőből épített mosogatómedence, a sokablakos, faragott bútorokkal zsúfolt nappaliban porcelán nippek, gyertyatartók, a finom kis fésülködőasztal közelében míves háromszárnyú tükör a falon, az egyik sarokban kitömött strucc, lábánál közel százéves játékmaci és egy méretes, plüss Mickey Mouse bábu feküdt. S a fakó perzsaszőnyegekkel borított szalonban festmények a falakon, a földön a bútoroknak támasztva, a fotelekben. Mind közül kiragyogott egy falra akasztott, halványrózsaszínű muszlin estélyi ruhában megörökített, megejtően szép fiatal nő portréja.

A becsüs azonnal tudta, hogy különleges kincsre akadt. Azt sejtette, hogy az olajkép modellje valószínűleg Marthe de Florian, a századelő egyik ünnepelt színésznője, az a fajta, akit mondénnak vagy kokottnak volt szokás emlegetni abban a korban. A csábos szépség – a rendelkezésre álló iratok szerint a nemrég elhunyt tulajdonos nagyanyja – lakásában fogadta számos rajongóját. Komódjának fiókjából a gondosan megőrzött, feladók szerint sorba rendezett, selyemszalagokkal átkötött szerelmeslevelek mellett tucatnyi vizitkártya is előkerült. Köztük volt Georges Clemenceau névjegye, és Boldini kártyája is (amelyen hódolatát tolmácsolta a ház űrnőjének).

Ez volt az első reménykeltő lelet, de még nem bizonyíték: a festményen ugyanis nem volt szignó, s a fellelhető katalógusokban, Giovanni Boldini (1842-1931) életéről szóló könyvekben, kiállítási beszámolókban egyetlen utalás nem volt arra, hogy az 1872-ben Párizsba áttelepült, s portréfestőként sikeres karriert befutott művész számos modellje között Marthe de Florian is szerepelt volna. A kép színvilága, hangulata, ecsetkezelése azonban Boldinira vallott, beleillett a festő oevre-jébe.



A rejtély megoldásara a neves szakértőt, Marc Ottavit kérték fel, s ő végül is megdönthetetlen bizonyítékot talált az olasz piktor szerzőségére. A festő özvegyének 1951-ben kiadott visszaemlékezéseiben ott áll, hogy Boldini 1898-ban Madame Florian arcképe címmel megfestette az akkor 24 éves Marthe portréját. A modell – mint az özvegy memoárjából kiderült – később múzsája is lett az alkotónak. Ezzel a kérdés eldőlt, s a Druot aukciósház szeptember 28-án árverésre bocsátotta a több mint száz évig rejtőzködő műalkotást. Kalandos megtalálásának híre az átlagos többszörösére növelte a képre aspirálók számát.

A licit 300 000 euróról indult, de a versengés hamar felgyorsult, mert tíz műgyűjtő szállt ringbe érte. Végül is 2 108 000 eurónál (közel 580 millió forint) ütötték le: Boldini-mű soha korábban nem ért el ilyen csillagászati árat.



Franciaországgal kapcsolatos további cikkek a

franciakoktel.huoldalon