Szívem költője

A 'Miklos Radnoti: Poet of My Heart' (Radnóti Miklós: Szívem költője) című összeállításban Nádasi Myrtill Londonban élő magyar színésznő beszél arról, mit jelent számára Radnóti, miért szereti verseit, és elhangzik Radnóti néhány költeménye is. A Radio 3 műsorait ilyenkor milliók hallgatják, ott szerepelni fantasztikus rangot jelent. A műsor sugárzása előtt az ötletgazda színésznőt, Nádasi Myrtillt a különleges irodalmi összeállítás születésének kulisszatitkairól kérdeztük.

Rengeteg magyar verseskötetem van otthon és azokat gyakran böngészem. Bár prózát szinte csak angolul szoktam olvasni, verseket viszont jószerivel csak magyarul olvasok. Ahogy kezembe vettem az egyik kötetet, a pillantásom egyszer csak az évszámra esett. Radnóti 1909-ben született, tehát idén van születésének századik évfordulója.
Ez ugyan még tavaly történt, de már akkor azon töprengtem, hogyan lehetne az angol olvasókhoz kicsit közelebb hozni a költőt. Az angolok igazából nem ismerik Radnótit, pedig azt mondják róla, ő a leggyakrabban fordított magyar költő. Sajnos, az angol közönség a legelszigeteltebb a világirodalom nem angol nyelvű lírájától. Azt hiszem, ennek a fő oka az lehet, hogy a jó angol költők többnyire nem fordítanak. Ők tehát soha nem kapnak semmit olyan magas színvonalon, mint ahogy azt az eredeti költő írta. A magyar irodalom viszont tele van csodás fordításokkal, amelyek olykor jobbak, mint az eredeti, mert a mi legjobb költőink rengeteget fordítottak. Maga Radnóti is számos francia költőt ültetett át magyarra, remekül.

Itt tehát egy nagyon nehéz akadályt kellett leküzdenem. Az volt a szerencsém, hogy tavaly lefordítottam egy Örkény novellát, és azt elfogadta a BBC. A kéziratot akkor egy Sarah Davies nevű szerkesztő gondozta, akivel nagyon jól dolgoztunk együtt, és mindketten szerettük volna, ha ennek az együttműködésnek folytatása lesz. Így megpróbáltam, hátha Radnótival is sikerem lenne. Egy oldalas javaslatot írtam le: ki volt ő, mit jelent a magyar olvasóknak, és egy pár verset is csatoltam mellé. Angolul, természetesen. Nekem Szirtes György és Zollman Péter fordításai tetszenek legjobban. Sok Radnóti fordítás létezik ugyan, ám Szirtes maga is elismert angol költő, Zollman Péter pedig az eredetit kiválóan adja vissza, mégis angolul szólal meg a vers. Ezért az ő fordításaikat választottam ki és javasoltam. A szerkesztő ezt tovább küldte az úgynevezett megbízó szerkesztőnek, akié a végső döntés joga. Rengeteg javaslat érkezik hozzá, és százból vagy sok százból talán ha egy megvalósulhat. És csoda történt: egy év után kaptam a hírt, hogy Radnótiról szóló műsorötletem átjutott ezen a szűrőn.

A szerkesztőknek az volt a kívánsága, hogy nagyon személyes programot szeretnének: arról, hogy mit jelentett nekem Radnóti, mint kis iskolásnak, amikor tanultunk róla, majd később is életem folyamán. Nem száraz irodalmi előadást akartak. A főszerkesztő azt írta a papírra: az első öt percben meg kell fogni a hallgatót. Nem könnyű feladat egy magyar színésznek egy magyar költőről úgy szólni, hogy az azonnal megfogja, lekösse az angol hallgatót.
Ezért a műsorban arról beszéltem, hogy amikor több, mint 40 éve egy bőrönddel Angliába érkeztem, akkor a bőröndben benne voltak a legszükségesebb holmijaim - és egy kis magnókazetta. Ezen a kazettán a kedvenc verseim voltak rajta, kedvenc színészeim tolmácsolásában. És most 40 év múltán itt ez a kazetta, és a műsorban bejátszunk egy kis részletet, ahol imádott színészem, Pálos György felolvas a “Levél a hitvesnek” című versből. Ezzel fog indulni a műsor, majd a legutolsóval, a Razgleznicával folytatódik – remélem, ezzel megfogjuk a hallgatókat. Mivel ezek nagyon férfiversek, ezért egy angol színész olvassa majd fel a költeményeket.

A másik örömöm az, hogy mikor fogják leadni ezt a húsz perces műsort. A Promenádkoncertek talán a legnépszerűbb komolyzenei koncertsorozat az egész világon, amelyet a BBC Radio 3 élőben közvetít, és a szünetben mindig valami irodalmi műsort sugároznak. A rádió törzshallgatói mellé ilyenkor újabb, nyitott és érdeklődő hallgatók csatlakoznak. Remélem, ők is megtudnak így valamit egy olyan magyar költőről, aki nekünk nagyon sokat jelent. Az, hogy éppen száz éves évfordulója van, jó ok arra, hogy most beszéljünk róla, de szerintem Radnótinak nem kell évforduló, ő mindig fontos és érdekes.

Ha további angol témájú cikkeket szeretne olvasni, kattintson a